A magyar nyugdíjrendszer második pillére

Legfontosabb feladata, hogy – az öngondoskodás elve alapján – a nyugdíjba vonuláskor bekövetkező jövedelemcsökkenést részben vagy egészben kompenzálja. Ezért a pénztár minden egyes tagnak saját számlát vezet, és negyedévente hozamot ír jóvá.

A számla titkos, arról információt csak a tagnak ad ki a pénztár, és semmilyen harmadik személy nem férhet hozzá. Mindemellett további előny, hogy az egyéni számlán felhalmozott összeg örökölhető, s így a kedvezményezett rendelkezésére áll a tag nyugdíjazás előtti halála esetén.

Tagjaik a törvényi előírásnak megfelelően bruttó bérük kötelező nyugdíjjárulékából 8 százalékot a munkáltatón keresztül automatikusan átutalnak a nyugdíjpénztárnak, amit saját hatáskörben még 2 százalékkal kiegészíthetnek. Ennek megfelelően két részről fognak nyugdíjat kapni. Egyrészt megkapják az államilag meghatározott nyugdíjuk 75 százalékát, másrészt a magánnyugdíjpénztártól az általuk választott módon a felhalmozott összegnek megfelelő szolgáltatást.

A mai Magyarországon 4,5 munkaképes egyén jövedelméből levont nyugdíjjárulék képezi egy 65 év feletti nyugdíját, és ez az arány 2050-re a becslések szerint még ijesztőbb lesz: két munkaképes jut majd egy 65 felettire. Ezen kívül, a születéskor várható élettartam növekedése, a születések számának csökkenése, valamint a népesség elöregedésének hatása a nyugdíjkifizetéseken keresztül hosszú távon potenciális egyensúlyhiánnyal fenyeget, vagyis a jelenleginél is kevesebb munkaképesnek kell majd lényegesen több nem aktív állampolgárt eltartania.

Az állami nyugdíjrendszer bizonytalansága miatt az állam kidolgozta a magán és önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, amelynek lényege az, hogy a bruttó fizetésünkből havonta kötelezően levont 9,5%-ból 8%-ot az állami nyugdíjrendszer helyett egy magánnyugdíjpénztárba irányíthatja a munkavállaló. Ez a pénz az Ő nevére szóló számlán gyűlik, azaz ezt nem érinti a társadalom elöregedési problémája. Amit fontos tudni: minden pályakezdőnek a munkába állástól számított 15 napon belül be kell lépnie egy magánnyugdíjpénztárba!

A magánnyugdíjpénztárak működése

Ki lehet pénztártag?

• kötelező a tagság azon pályakezdők számára, akik Magyarországon első ízben vállalnak munkát (azaz létesítenek biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt) és még nem töltötték be a 35. életévüket. Önkéntes döntés alapján csatlakozhatnak azok a természetes személyek, akik nem minősülnek tagságra kötelezett pályakezdőnek,és
• még nem töltötték be a 30. évüket, de van Magyarországon munkahelyük (azaz biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyuk)
• első ízben létesítenek Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (bármely ország, bármilyen korú állampolgára),
• harmadik állam állampolgárai, illetőleg hontalan személyek, akik Magyarországon biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, vagy megállapodás megkötésével szereztek társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot.

Hogyan lehet valaki magánnyugdíjpénztári tag?
Magánnyugdíjpénztári belépésekhez vagy átlépésekhez egy Belépési Nyilatkozatot kell kitölteni, amely általában az egyes magánnyugdíjpénztárak ügyfélszolgálati irodájában beszerezhető, vagy az adott honlapokról letölthető. A kitöltött nyilatkozatokat személyesen vagy postai úton lehet visszajuttatni a pénztárakba.

Fontos tudni, hogy aki a munkába állástól számított 15 napon belül nem választ magának magánnyugdíjpénztárat, az automatikusan a területileg illetékes magánnyugdíjpénztár tagja lesz.

Magasabb hozamlehetőség – választható portfolió. De mit is jelent ez?
A magánnyugdíjpénztárak jellemzően háromféle portfoliót (befektetési csomagot) kínálnak a tagjaiknak attól függően, hogy ki, mekkora kockázatot hajlandó vállalni a kisebb- nagyobb hozam elérése érdekében. A klasszikus portfoliót azoknak ajánlják, akiknek kevesebb mint öt évük van hátra a nyugdíjig; számukra a biztonságot kínálják azzal, hogy többnyire állampapírba fektethetnek. A kiegyensúlyozott csomagot választók rizikója nagyobb, de az elérhető hozam is magasabb. A legtöbbet azok nyerhetnek, akiknek még legalább 15 évük van a nyugdíjig, ezért bátran vállalhatnak viszonylag nagy rizikót a tisztes haszon fejében. Aki nem választ, azt a pénztár az életkora alapján sorolja be e három kategória valamelyikébe.

Tájékoztató: visszalépési lehetőség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Az Országgyűlés 2009. június 29-én elfogadott törvénye lehetővé teszi, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok egy része – ha úgy dönt – 2009. december 31-ig visszaléphessen a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe. A lehetőség azon pénztártagok számára nyílik meg, akik 2008. december 31-éig betöltötték 52. életévüket és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő pénztártagok (volt pénztártagok) 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) valamennyi érintettet 2009. szeptember 30-ig tértivevénnyel ellátott levélben értesíti a tudnivalókról. A jelenlegi pénztártagok tájékoztatást kapnak a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, s kockázatairól is, a már tb-nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok pedig információt kapnak a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.

A nyugellátásban még nem részesülő pénztártagnak a tb-nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékát azon magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonya van. Az e tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni.

A már tb-nyugellátásban részesülő pénztártagok (volt pénztártagok) – akik saját jogú öregségi nyugellátásának mértéke ma 75 százalékos – kérhetik a nyugellátás teljes, 100 százalékos mértékű megállapítását. Az erről szóló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtaniuk, amelynél nyugdíjszolgáltatást kaptak, amelyben tagok. A pénztárnak a kérelmet a beérkezéstől számított 8 napon meg kell vizsgálnia.

Ha a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári (egyösszegű) nyugdíjszolgáltatásban, annak összegét a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vissza kell fizetnie magánnyugdíjpénztárának (vagy ha az már jogutód nélkül megszűnt, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek). A pénztárnak ezután, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül át kell utalnia az összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.

Ha tehát egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a pénztártag (volt pénztártag) kéri a megállapított nyugellátása módosítását, az erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-éig dokumentált módon (pl. tértivevényes levélben) el kell juttatnia (postára kell adnia) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol tag (vagy utoljára tag volt). A nyugellátás módosítására irányuló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy pénztári egyösszegű nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A határidő lejártát követően kezdeményezett kérelmek teljesítésére sem pénztáraknak, sem a Felügyeletnek vagy bármely egyéb szervnek semmilyen körülmények között nincs módja.

Budapest, 2009. július 9.                    Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete