A létezés törtfényű, de nem elveszett és Krisztusban, a Feltámadottban majd teljesen és új minőségben helyreállítható és helyreálló egysége jelenik meg e fémikonon.  Nagyszerű, ahogyan a svájci lelkész-ötvös lelkében, majd keze alatt megképződött, anyaggá képeződött le, képiesült a krisztusi és az emberi szenvedésútnak folytatást és célt, beteljesülést ígérő feltámadás, a teljesség útja. 

A pénz önbeteljesítő negatív szerepe – pozitív hasznossága mellett – a mai napig félelmetes kísérője az evangéliumnak, az egyházaknak, a megváltás egészen más gyökerű és célú történetének. A szervezett tőke és pénzvilág politikai kurzusokon átnyúló, globális térhódítása korában fontos látnunk azt az alternatívát, amit a feltámadás és a Feltámadott Úr etikája kínál, nyit meg az Őt követők előtt. Ez a keresztyén ember királyi szabadsága, amiről Pál azt tanította: Minden szabad nékem, de nem minden használ! 

...Az olykor-olykor állattá aljasuló ember gátlástalanul elmegy a végsőkig: a gyilkosságig, még ha azt vallási és hatalmi érvekkel alá is támasztja, de igazolni semmiképpen nem tudja. Az emberben lakozó ősfenevad, a Sátánnal szövetséges bukott ember félelmetes valósága is lelepleződött a kereszten. Meg az is, hogy Isten is elmegy a végsőkig, a végtelenségig irgalmában, mentő szeretetében! „Jó” tehát ezért is nagypéntek, és sok minden másért is...

Nálunk jó ezer éven át népünk együtt létezett az ünnepekkel. Az ünnepek tiszta levegője, fénye beleáradt eleink vérébe, napi sorsuk, személyes és közösségi történelmük jelzőtáblájává vált, családi meghitt pillanatok famíliatörténeti mérföldkövévé. Tudunk-e még mi, magyarok keresztyénül ünnepelni?  "Nagyobb heti" módon, ebből merítve, ehhez méltóan?  Mi kellene ehhez, mi hiányzik, hogyan és mit kellene másként csinálni? 

Érdekes, építő, esztétikus - ezek a fogalmak illenek a Presbiter című lap legújabb, húsvéti ünnepi számára. Benne olvashatunk arról a székely legényről, Jakabos Ödönről, aki gyalogszerrel indult el Körösi Csoma Sándor nyomában Romániából, s 39 évesen bevégezte életét. Meg arról is, hogy az idén 450 éves Heidelbergi Káté milyen hatással volt hazánk történelmére. És még sok egyéb érdekesség várja azt, aki fellapozza a Magyar Református Presbiteri Szövetség ünnepi lapszámát... 

A 21. századi emberiség életében nem csak tovább élnek a vallások, hanem egyenesen reneszánszukat élik. Évtizedeken át az elvilágiasodás tartotta magát, most ennek itt az ellenreakciója. Nem véletlenül. Ugyanis valami olyan dimenziót, ősanyagot hordoznak a vallások, amire mindannyiunk belső világának szüksége van. És amilyen mértékben tovább élnek a vallások, olyan mértékben velük együtt az előítéletek is, olykor rosszindulatból, máskor tudatlanságból táplálva. Néhány tucatot sorolunk fel ezek közül, pontosabban a cáfolatokból, melyekre egy amerikai lap hívta fel a figyelmet.

Aligha fordult még elő, hogy a pápaválasztó konklávé tagjainak titoktartási fogadalma ellenére mégis fellebben a fátyol a hétpecsétes titkokról, s mégsem titoksértésről, esküszegésről van szó. Megtudhatunk valamit I. Ferenc megválasztásának izgalmas történetéről. Kardinálisok visszapillantását olvashatják oldalunk látogatói ebben az érzelmileg hangolt és hangoló sajátos tudósításban. Megtudjuk azt is, miért lesz "gyalogpápa" az új egyházfő...

Végre megvan! Megvan az új katolikus egyházfő. Hogy a kardinálisok okos vezércsele juttatta trónra, vagy beígérték neki már évekkel ezelőtt a pápai tiarát vagy a Szentlélek műve megválasztása? Talán mindegyik. De legalább most már nem kitalációkat, rágalmakat, összeesküvés elméleteket, botrányhíreket kell csak hallanunk-olvasnunk, hanem végre lehet Krisztus szolgájára, erre az alázatos, de a szegények és az igazságosság mellett elkötelezett olasz-argentín jezsuitára figyelni. Megérdemli, megérdemeljük...  

Érdekes könyvvel lepte meg az amerikai könyvpiacot és a világot George Weigel író, történész. II. János Pál életéről írt könyve bestsellerré vált az USA-ban, úgy tűnik, most megjelent munkája sem kerülheti ki ezt a sorsot. Témája igazgalmas, s éppen ezekben a napokban, a pápaválasztás időszakában, meg közvetlenül utána jelent igazi szellemi csemegét. Mit tudunk meg a római katolikus egyház jövőjéről az "Evangéliumi katolicizmus - mély reform a 21. századi egyházban" című Weigel műből?

Nem csak az 1,3 milliárd hívőt számláló római katolikus egyház tagjai és papjai figyelnek ezekben a napokban sokkal jobban Rómára, mint máskor. A pápaválasztás izgalomban tartja mindazokat, akiknek számít még a keresztyénség szerepe, helye, helyzete a 21. században. De vannak olyanok is, akik azért izgulnak, hogy minél inkább le lehessen rombolni, járatni az egyház hitelességét és népszerűségét. Többségben mégis azok vannak, akik azt kívánják, hogy legyen erős, céltudatos, evangéliumi, derűt és reményt sugárzó az egyház. Mi történik ennek érdekében ezekben az órákban a Vatikánban? 

Valóságos médiakarnevál van ezúttal nem Velencében, hanem Vatikánban, illetve Rómában. Az oda akkreditált közel ötezer újsáígró ha nem tud valós sztorival szolgálni, hát kitalál ilyet. És ekkor szállnak az éterbe és főként a botrányhírekre kiéhezett hírfogyasztókhoz a legkülönfélébb "kacsák". A nagy találgatások fesztiválján, a pápaválasztás átmeneti napjaiban mi a tényleges megnyilatkozásokkal foglalkozunk. Most két teológiai "fenegyerek", a brazil Boff és a svájci Küng véleményét közöljük, meg a nevető harmadikét, a new yorki kardinálisét, Dolanét...

Villámlás Szent Péter dómja fölött XVI. Benedek lemondásakor, földrengés Castel Gandolfoban. Isten ujja? A pápaválasztó konklávét hétfőtől készítik elő a Vatikánban. Ki lesz, lehet a következő római katolikus egyházfő, Krisztus földi helytartója? Három afrikai pápa után lehet, hogy fekete lesz Péter utódja, Róma püspöke? Ma ezt még egyedül a történelem és az egyház Ura tudja. De lehet, virágvasárnapkor már látható-hallható lesz az új pápa... 

A világ mintegy 81 millió reformátusa az öt kontinensen ugyanazon közös és egyetemes hitvallást tartja hite és élete zsinórmértékének. Ezek között első helyen áll a Heidelbergi Káté, melynek idén ünnepli a református világ 450. születésnapját. Ilyenkor konferenciák, könyvek, tanulmányok, zeneművek, sőt regények és filmek is felvonulnak a köszöntők sorában. Ezek közül most egy 2012-ben született német oratóriumot, és egy holland családregényt ismertetünk meg Olvasóinkkal...

Az "Elveszett menny" című meghökkentő könyvtől a pápaválasztás folyamatának gyorsításán át a százezer dollárral díjazott keresztyén Oscar-díjat nyert Nyomorultak című filmig érdekességek várják a Kedves Olvasót a legfrissebb nemzetközi keresztyén hírcsokorban...

A korai középkor óta kardinálisok választják meg a pápát. Volt egy napos választás, de volt 1005 napos is. Mi zajlik majd hagyományokat követve a pápaválasztó konklávéban, a sixtusi kápolnában, Michelangelo Teremtés-freskója alatt?  És az új pápa mikor lépi vajon át a könnyek szobájának ajtaját? Hányszor száll fel fekete füst, míg végre a jó egy milliárdnyi katolikus hívőnek újra lesz "szent atyája"?   

Lehetséges, hogy hamarébb lesz pápája a római katolikus egyháznak, mint amennyi időt az egyházjog lehetővé és szükségessé tesz a pápai trón tényleges megüresedése és az új pápa megválasztása között? 15-20 nappal február 28. után vagy már március elején felszállhat az új pápa megválasztását jelző füst a Szent Péter téren? Forgatókönyv-, és személyi latolgatások a világsajtóban...  

Találgatások, bizonytalan eredetű irományok lebegtetik a világsajtóban és itthon is a már önmagában izgalmas témát: miért mondott le, vagy éppen lemondatták-e a pápai trónról XVI. Bendeket? Elfogató parancs volt kilátásba helyezve ellene? Vagy tényleg igaz, hogy Izraelnek van tikos Vatikánja? Esetleg a szabadkőművesek keze manipulál az események mögött? Ki hát az Úr a Vatikánban? Megtudható-e ez egyáltalán?  

Amint XVI. Benedek pápa bejelentette visszavonulását a pápai trónról, azonnal megindultak a találgatások a világsajtóban: ki lehet a potenciális utód? Mostani összeállításunkban egy szűkebb ötös kört mutatunk be, néhány más névvel egészítve ki a sort. Érdekesség, hogy olasz főpapokon kívül ebben a latolgatásban Európából senki nem került szóba, viszont színesbőrűek hárman is más Afrikából, Ázsiából.