Ez a maliciózus (és talán nem is komolyan gondolt) gondolat ötlött fel bennem ösztösen, amikor erről a botrányos reakcióról olvastam: többen visszaadják korábban kapott Tancsics díjukat ( vele járt pénz nélkül, gondolom), mert nem tartják normális dolognak, hogy Szaniszlót is kitüntették.

Van valami botrányos abban, hogy két témakörben a létező és jó törvényeink ellenére sem jutunk jóformán semmire. Az egyik a zsebszerződésekkel és hasonló trükkökkel elkótyavetyélt anyaföld-darabjaink visszaszerzése, és az érintett felek példás megbüntetése, a másik meg a besúgóHÁLÓZAT teljes felfedése és hatástalanítása.

Ma reggel be nem állt a szája, azaz csatornája az MTI-nek, amennyiben 4-5 variációban (jóformán csak szórendi különbséggel) ismételte külügyminisztériumunk állásfoglalását, azaz a szíriai kormány mélységes elítélését a belháborúban elkövetett népírtási cselekedetei miatt.

A honvédségen is elmorfondirozgat néha az ember barátokkal egy-egy pohár bor mellett. Az egyik ezt mondja, a másik meg azt, de ahogy elnézem a dolgokat, legtöbb ember a honvédségről alkotott mérhetetlenül idejét múlta elképzeléssel voltaképpen majdnem hogy szuronyos puskás harcokra gondol most is, mint annak idején.

Eljött hozzánk Weréb Roni, hogy taktikai tanácsokkal lássa el a baloldalt a következő politikai választás megnyerése érdekében. A mocskolódás máris felerősödött az állam ellen: a diákok felhergelődtek, megkapták nagyjából amit akartak, mégis tovább hergelődtek, az Alkotmáynbírósághoz is eljutottak az elég tipikus Weréb-csápok, és megbuherálódott valahogyan egy állásfoglalás.

Politikai választás talán nem létezett a Föld kerekségén, amely csalásmentes lett volna. Szinte kötelező a csalás, sőt vannak guruk is ilyesmihez, kiművelt csalózsenik is, akiknek a szolgálatait esetenként ígénybe veszi például egy lebőgésre ítélt párt, választási taktikát remélve. 

Itt ülök a számítógép előtt, internetre tett újságokat böngészek, leveleket olvasok, nyílt leveleket is, és íme egy érdekes és finom nyílt levél, méghozzá Vona Gábortól és méghozzá Izrael budapesti nagykövetéhez intézve.

Elhangzik a parlamentben egy-két mondat, ami lényegében arra figyelmeztet, hogy vigyázni kell a kettős állampolgárságú képviselőkkel, sőt ajánlatos lenne tetteiket figyelmmel kísérni, mert akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek...

A világsajtó csordultig volt az amerikai választással, tehát a gyakran mocskolódással teli folyamatról jól értesült az átlagember. És mégis, noha már hetekig-hónapokig traktálták az embereket a közelgő választás körülményeivel, a külföldiek nem egészen értik az amerikai választási rendszert. Szó ami szó, egyedi és valóban különleges is az.

Idegrángást kapok, amikor hallom, hogy erre a bírósági ügyre is, arra is, az a fölöttébb „bölcs“ válasz, hogy erkölcsileg ugyan lényegében felháborító a dolog, de nem sért JOGOT. Sok ilyen vérlázítóan rossz felmentéssel záródtak le perek. Ez a kettősség, a morális igazság és a jogi igazság elválasztása, vagy elválaszthatósága a felháborító.

Igen, ha politikai talajtalanságról elmélkedik az ember, az úgynevezett baloldal tökéletlenkedése jut eszébe egyből. Azaz a politikai paletta egyik oldala, amely jóformán csak azzal azonosítja magát eme oldallal, hogy mást akar: mégpedig a hatalmat akarja magának ismét, miközben, - legyünk őszinték, - ezen kívül, vagy ezzel együtt semmi féle kézzelfogható eszmeiség nem áll mögötte.

Különös egység ez az Európa. Egy sor ország népéből álló félsziget, nem kis félsziget, de mégsem a kerek világ, inkább csak a fehérember évszázadok óta torzsalkodó területi egysége. Azért mondom, hogy területi, mert hiszen Európa éppen eszmeiségében többszínű, már pedig az, ami Európát, mint homogén egységet jellemezné, éppen egy közös eszmei egy húron pendülés lenne. De mennyire pendülünk egy húron?

 A hgv.hu hírül adja főcímben, hogy a most 93-éves Csatáry László "SS-t is megszégyenítő módszerekkel irányította a gettót ", mármint a mai Szlovákiában.

Persze, hogy port ver fel egy olyan önleleplezendős ügy, mint Szegedi Csanádé, de okosan kell kezelni az ilyet. A Jobbiknak amúgy is van antiszemita (ál)híre, de nem csak ezért kellene a dolgot a másik végéről megfogni, hanem mert a másik végéről kell megfogni.

Amerikában élek már régóta, és szinte káprázik a szemem a csodálkozástól, ha ilyet olvasok egy magyar lapban, hogy itt vertek meg egy rendőrt, meg ott vertek meg kettőt... És jön utána a nyomozás, a jogi triblik sora.

 Voltaképpen, egyszerű a recept. Amint láttuk Libia esetében, és amint Szíria esetében van alkalmunk látni.

Már a címe is bicskát nyitogat a zsebben, mert az egykor osztrák szívvel és pennával írott és világgá kürtölt aljas elméletet, mármint a finnugorelméletet szándékozuk tanitani ifjainknak továbbra is. 

...  ha az lenne a mániám, hogy nem csak amolyan köznapi kis hazaáruló legyek, például a kormányban, vagy bárhol, hanem valóban és tökéletesen eladjam Magyarországot, igen csöndben látnék neki, de lenne benne egy ravasz szisztéma. Elsőnek azt csinálnám, hogy mindenféle EU kooperációra és strukturálgatásra hivatkozva leépíteném a mezőgazdasági termékek feldolgozóiparát.