Navigáció

Akkreditált Képzés

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Fotó:
Pusztai Sándor


Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

A Rokkant - törvény általános jogsérelmi kifogásai (frissült új adatokkal)

Általános problémák, a korhatár alatti rokkantsági nyugdíj jogfosztással kapcsolatban:

Olvasd a hozzászólásokat is, amelyek tökéletes magyarázatot adnak a szörnyű, és embertelen helyzetre!

Szeretnénk Önöket tájékoztatni, és felhívni az Önök szíves figyelmét arra, hogy a kormány megsértette a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, a korhatár alatti rokkantakkal szemben. Szíveskedjenek tanulmányozni a jogfosztott korhatár alatti volt rokkantsági nyugdíjasok helyzetét, mert az kritikus, és humánkatasztrófához vezethet. 

A 2011.évi CXCI. (II.29.) törvénnyel kapcsolatos legsúlyosabb gondok: 
A rokkantsági nyugdíjjogfosztással, a munka és járulékfizetéssel megalapozott szolgálati jogviszonyra és társadalombiztosítási kockázatra épülő rokkantsági nyugdíjakat, egy szociális segélyszerű ellátásra változtatta át a magyar kormány, mely méltatlan helyzetbe hozta a súlyos beteg korhatár alatti rokkantakat. Ők, átlag 30 évig dolgoztak az átlag 50 éves korban történt megrokkanásuk előtt, és az orvosi szakirodalom szerint, mindössze 62 éves átlagéletkort érnek meg. A szerzett jogukat, a jóhiszeműen megszerzett rokkantsági nyugdíjunkat egy bizonytalan, bármikor csökkenthető, bármikor elvehető, segélyes szociális pénzbeli ellátásra változtatták át 2012.01.01.-i hatállyal. 
A korábban szerzett jogosultság utólagos elvétele visszaható hatállyal sérti a jogbiztonságot, és a jogállamiság elvét, ahogyan azt is, hogy előírja, a közigazgatási határozattal és jogerős bírósági ítélettel végleges állapotúnak minősített beteg emberek felülvizsgálatát. A nyugdíjjogosultságukkal együtt az érintettek elveszítenek a negatív irányba ható folyamatos törvénymódosítások miatt minden eddigi kedvezményt. 

1./ A legsúlyosabb probléma minden volt rokkantsági nyugdíjasra hatással van. Minden átmenet és felkészülési idő nélkül történt meg a 2011. évi CXCI. (XII.29.) törvény alapján, a „volt” rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjjogfosztása 2012.01.01-i hatállyal. Hiába állítja a kormány, hogy a törvény maga nem visszamenőleges, de a hatása, igen is az! Ugyanis, a rokkantságban elöltött évek teljes időtartamától visszamenőleges hatállyal fosztották meg a rokkantakat. Aki régóta megrokkant már, az ez által a rendelkezés által, elvesztette a 2011.12.31.-ig fennálló nyugdíjjogosító jogfolytonossági idejével együtt a nyugdíjjogosultságát is. Sok olyan beteg érintett, aki ez által sohasem lesz jogosult az öregségi nyugdíjra, vagy csak az öregségi nyugdíjminimumot kapja a volt rokkantsági nyugdíjas státus elvesztése miatt! Ez a probléma, szinte minden megváltozott munkaképességű személyt érint, óriási anyagi veszteséggel. Ezáltal sérül a kiszámíthatósághoz és a szociális biztonsághoz való joga is az érintetteknek.

2./ Komoly probléma, hogy a törvény azt feltételezi, hogy minden beteg képes dolgozni. Jövedelem az nincs. Mégis, csak egy jövedelempótló, segélyszerű, fix összegű szociális ellátást biztosítanak az ellátórendszerben maradók számára. Nem számít sem az életkor, sem a szolgálati idő, de az sem, hogy ki mennyi ideig fizette a járulékokat. Az új rokkant-törvény szerint, a jogosultság az utolsó 5 éven belül 1095 nap biztosítási jogviszonyhoz kötött. El van távolítva az ellátórendszerből, aki a súlyos beteg, és képtelen dolgozni, mert a betegsége miatt, és kb. 50 év feletti rokkantként nem kap munkát. Az 1095 nap letelte után a sorsa megpecsételődött, mert, ha gyógyíthatatlan beteg, és rosszabbodik az állapota, akkor sem lesz jogosult egyetlen Ft pénzbeli ellátásra sem, soha többé. Ez így elfogadhatatlan a rokkantak számára, mert teljes kiszolgáltatottságban tartja őket. 

3./ A rehabilitálható érintettek munkavégzési tilalmát ugyan feloldotta az Alkotmánybíróság a 2012.12.05-i határozatában, azonban mind az ellátórendszerből eltávolítottak, mind a rehabilitációra alkalmasnak vélelmezettek elhelyezkedési esélye egyelő a nullával. Hazánkban mindössze 10% mértékű a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az EU átlag 40%-kal szemben. Hiába itt minden ígérvény, az elmúlt egy évben úgy lettek eltávolítva az ellátórendszerből a betegek, hogy nem várta őket egyetlen új rehabilitációs munkahely sem. Mivel maximum 3 éves időtartam a rehabilitációs ellátás időtartama, ez tovább súlyosbítja az ellátatlan betegek helyzetét. 

4./ Nem feloldhatók a NRSZH felülvizsgálatok alapján született orvos-szakértői szakvélemények és a munka-alkalmassági orvosi szakvélemények közötti ellentétek sem. Az NRSZH orvos szakértők szerint a súlyos betegek munkavégzésre alkalmasak, míg a foglalkozás egészségügyi szakorvos véleménye szerint nem alkalmas a betegek többsége a csökkentett idejű munkavégzésre sem. Ezzel az ellentéttel senki sem akar foglalkozni, ami felfoghatatlan, és komoly konfliktusok forrása lehet. 

5./ A rendkívül megszigorított, új komplex minősítő rendszerrel szembeni kifogásaink:
a.) A komplex minősítő rendszer három szempontja közül az NRSZH orvos szakértői vizsgálatok nem a beteg valós egészségi állapotának vélelmezéséről szólnak. Külföldi standardokra hivatkozással szigorították meg a felülvizsgálati rendszert, miközben az EU tagállamainak ellátórendszerei sokkal humánusabbnak tűnhetnek. Az EU tagállamokban, átlagosan 40%-os foglalkoztatás melletti rehabilitációs munkahelyekkel és egészségügyi rehabilitációval igyekeznek az érintettek helyzetét emberivé tenni. Az EU minden tagállamában van a korhatár alatti rokkantak számára rokkantsági nyugdíj. Hazánk jeleskedett egyedül megfosztani ettől a rokkantakat. Hollandiában 25%, Svédországban 25%. Spanyolországban 33%, Finnország, Ausztria, Németország és Izland, esetében 50% mértékű egészségkárosodással már rokkantsági nyugdíjat kaphatnak az érintettek. Hazánkban, még 69% egészségkárosodás mellett is rehabilitálhatónak vélelmezik a megváltozott munkaképességű személyeket. A felülvizsgálatnál gyakran előfordul, hogy lehagyják a betegségeik felét a szakvéleményről. A súlyos állapotuk ellenére a komplex minősítő táblázat szerinti legalacsonyabb funkciókárosodási % mérték szerepel a szakvéleményekben. 

Komoly problémát okoz az is, hogy a régi és az új felülvizsgálati rendszer inkompatibilis. A régi felülvizsgálati rendszerben a korhatár alatti rokkantak, akik a munkaképességüket 67 % mértékben elvesztették, ők a III. csoportba kerültek, míg az új komplex felülvizsgálati rendszert 5 csoportba szétosztva alakítottak ki, melyben: A, B1, B2, C1, C2 besorolási formákat definiáltak. A két ellátórendszer, ezáltal nem is összehasonlítható egymással. Sérelmes, hogy a 10-20 éve folyamatosan felülvizsgált betegek emiatt kerülnek lehetetlen helyzetbe, új belépőként minősítve, az új rendszer szerint. Az előző, a 2008.01.01.-től életbe lépő szigorítás után, még tovább nem szabad lett volna szigorítani a felülvizsgálati rendszeren a költségvetési megtakarítási cél miatt. 

b.) A foglalkoztatási szempontoknál sem a beteg állapota számít. Nem az számít, mennyire beteg valaki. Az számít csak, hogy milyen végzettséggel rendelkezik, és milyen nagy a munkatapasztalata. Aki aluliskolázott, vagy rövid munkatapasztalattal bír, az előnyt élvez a rendszerben történő bent maradáshoz. Felülvizsgálat után rehabilitációs ellátásban részesülők, álláskeresőként nem vehetők nyilvántartásba, együttműködniük is a rehabilitációs hatósággal kell. Az álláskeresési járadékban sem részesülhetnek. Ezek mind-mind sérelmesek a rokkantak számára. A nyílt munkaerő piaci feltételekhez képest, az elhelyezkedési esélyekhez viszonyítva, súlyosan diszkriminatív a megváltozott munkaképességű álláskeresők helyzete. 

c.) A szociális szempontrendszert jogellenesnek tartjuk. Nem is értjük, mint keres a betegséggel összefüggésben a szociális szempont az ellátórendszerben? Itt nem a betegség súlyossága számít, hanem az, hogy aki takarékoskodott megrokkanása előtt, mert azt büntetik. Jogsértőnek tartjuk a szociális szempontok vizsgálatát akkor, amikor a járulékfizetéssel megalapozott szolgálati időre és társadalombiztosítási kockázatra épülő ellátást alakítottak át szociális ellátássá! Szociális szempontra hivatkozva, különböző felméréseket végeznek a családi jövedelmi viszonyokra, lakáskörülményekre, havi rendszeres bevételekre vonatkozólag, stb. Nagyobb eséllyel maradhat az a személy az ellátórendszerben, ha kevésbé beteg, akkor is, aki anyagilag hátrányosabb helyzetben van. Mi köze ehhez a betegségeknek? Egy élet munkájában megrokkantak számára, átlag 30 évnyi járulékfizetés után, rendkívül megalázó öngondoskodásra kényszerítve élni. Megalázó az is, hogy az Alaptörvényben, arra kötelezték a nagykorú gyermekeket, hogy tartsák el az idősödő, a megrokkant szüleiket. 

d.) Az új komplex minősítő szerint a betegek nagy része bármennyire is beteg, az szerepel a NRSZH orvos szakértői szakvéleményén, hogy rehabilitálható. Akinek az egészségkárosodási mértéke nem éri el az 50% mértéket, az rokkantként, állandó özvegyi nyugdíjra sem lesz jogosult. Így, duplán rosszul járnak az özvegyek, mert csak a legalacsonyabb összegű saját jogú ellátást kapják, és özvegyi nyugdíjról nem is álmodozhatnak. Ezzel összefüggésben sérelmezzük, hogy azt is, hogy amennyiben 40% egészségkárosodási mértéknél számít az érintett megváltozott munkaképességű személynek, akkor az állandó özvegyi nyugdíj igényjogosultság miért csak 50%, vagy afeletti mértéknél vehető figyelembe?  Ehhez kapcsolódik még az a kifogásunk is, hogy az állandó özvegyi nyugdíjigénylésnél, ha az igénylő megváltozott munkaképességű érintett, akkor 6 hónapon belüli NRSZH orvos-szakértői szakvéleménnyel kell rendelkeznie, mert az a jogosultság feltétele! 
Azoknak az özvegyeknek is részt kell venniük a 6 hónapon belüli NRSZH felülvizsgálaton, akiket már csak pár hónap választ el az öregségi nyugdíj megigénylésének az időpontjától, amennyiben megváltozott munkaképességű személyek. Akár ezzel a felülvizsgálattal el is veszíthetik a saját jogú ellátásaik jelentős részét is. A joggyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy az úgynevezett védett korú (2011.12.31.-én) 57. életévüket betöltött személyek is a soros felülvizsgálatuk alkalmával óriási anyagi károkat kénytelenek elszenvedni a rendkívül szigorú új komplex felülvizsgálat által. A NRSZH orvos-szakértői felülvizsgálatokat kizárólag a költségvetési megtakarítási cél vezérli, és semmi közük a betegek valós egészségi állapotához. Ezeket, az elmúlt egy éves betegpanaszok alapján sajnos tapasztalatként realizálhattuk. 
A kormány nem hajlandó visszamenőlegesen sem elismerni nyugdíjjogosító időként a rokkantságban eltöltött évek időtartamát a 2011.évi CXCI. törvény 2012.01.01.-i hatályba lépését megelőző időszakra sem a saját jogon. Ugyanakkor, a hozzátartozói jog alapján meg elismeri a rokkantévek teljes időtartamát. Ha az elhunyt rokkantellátást kapott, akkor annak időtartamára a túlélő özvegyet megilleti az özvegyi nyugdíj. Mi úgy tudjuk, hogy a saját jog mindig a legerősebb, és minden más jog utáni jogosultság csak azután következhet. Akkor az hogyan lehetséges az, hogy saját jogon az érintett rokkantnak a rokkantévek időtartamát nem veszik nyugdíjjogosító időként a nyugdíj jogfolytonossághoz figyelembe, a hozzátartozó jogán pedig beszámítják azt, mégis? Ez ellentmondásos, és jogsértő a számunkra.   

6./ Rokkantsági nyugdíj jogfosztás miatti károk: a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó kedvezmények, mint utazási és bérlet-kedvezmény, gyógyfürdő belépő jegyek, melyek a nyugdíjas státushoz kapcsoltak, számunkra elvesztek. 

7./ Hitelezés esetén, nem hitelképes a megváltozott munkaképességű személy. A pénzintézetek a korábbi rokkantsági nyugdíjasok számára nem folyósítanak a szociális segélyes pénzbeli ellátásaikra kölcsönt. Ez sérti az esélyegyenlőség elvét. 
8./ Diszkriminációk sorozata éri az azonos társadalmi csoporton belüli korhatár alatti rokkantakat az alábbiak szerint: 

A./ A betegség, így a rokkantság sem életkorfüggő állapot. Érthetetlen a 62 év felettiek, és a 62 év alatti életkorúak között a súlyos diszkrimináció, mely a korhatár alatti rokkantakat sújtja, azonos társadalmi csoporton belül. A 62 év feletti rokkantak öregségi nyugdíjassá lettek átsorolva, bármilyen kevés szolgálati idővel rendelkeztek életkorukra előírtan. Ők, még korhatár alattiként megszerezték és megtarthatták a rokkantsági nyugdíjjogosultságot. Az ő rokkantságban eltöltött hosszú éveik, vagy évtizedeik, azok nyugdíj-jogfolytonossági időt adtak számukra! A korhatár alattiaktól ezt a nyugdíj-jogosító jogfolytonosságot elvette visszamenőlegesen is a 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvény. Ezáltal rendkívül hátrányos helyzetbe kerültek, mert nagyon alacsony összegű (segélyes) öregségi nyugdíjakat fognak kapni. Akinek sok a rokkantságban eltöltött éve, az sohasem lehet öregségi nyugdíjas, mert tőle visszamenőlegesen is elvették a 2011.12.31. előtti rokkantságban eltöltött éveit. Születési idő szerint tilos diszkriminálni az embereket! Ez esetben pedig pontosan erről van szó. A rokkantságnak semmi köze az életkorhoz. Azonos társadalmi csoporton (a rokkantakén) belül, ezért is súlyosan diszkriminatív a törvény.   

B./ Azonos korcsoportúak esetén elfogadhatatlanul hátrányos helyzetbe kerültek azok az 57.év felettiek, akik még rendelkeznek soros felülvizsgálati időponttal. A kisebb mértékben egészségkárosodott 57.év felettieknek, akik a „vak-szerencse” folytán már nem kötelezettek felülvizsgálatra, nekik a teljes ellátásuk megmaradhat, és a magasabb összegű volt rokkantsági nyugdíjuknak megfelelő összeggel vonulhatnak öregségi nyugdíjba, a mindenkori januári %-os nyugdíjemelés mértékével megemelten. Ezzel szemben, a soros felülvizsgált 57 év felettiektől drasztikusan elvonhatják a pénzbeli ellátásaikat. Az új komplex minősítő szempontrendszerek, a régi felülvizsgálati módszerekkel össze nem hasonlítható szigora miatt, kizárólag csak „papíron” következik be állapotjavulása az érintetteknek. Hosszú és folyamatos rokkantság esetén csak és kizárólag, az újfajta besorolási kategóriák, és a költségvetési megtakarítási cél miatt vesztik el a pénzbeli ellátásaik jelentős részét.  Ezáltal, ők, csak segélyszerű pénzbeli ellátásokra válnak jogosulttá. Ez azonos társadalmi rétegen belül, azonos korcsoportbeliek közötti súlyos diszkriminációt és komoly feszültséget gerjeszt. Ez elfogadhatatlan. 

C./ A legsúlyosabb diszkriminációt a 2011.12.31.-én még 57 év alattiaknak számító korcsoport szenvedte el. Őket többszörös diszkrimináció sújtja, ami elfogadhatatlan. Ők súlyos hátrányokat kénytelenek elszenvedni, mind a 62.év felettiekkel, mind az 57 év felettiekkel szemben is, mert számukra akkor is elrendelték az „önkéntes” felülvizsgálati nyilatkozattételt, ha állapotukat véglegesnek vélelmezték szakhatósági határozatban, vagy munkaügyi bírósági végzésben. Megvontak minden nyugdíjasnak járó kedvezményüket, mint tömegközlekedési és más egyéb utazási kedvezményt, mindenféle nyugdíjas belépő jegyeket, uszodába, gyógyfürdőbe, múzeumba, stb. Életkoruk miatt bármennyire is betegek, őket sokkal gyakrabban, csak enyhébb fokú egészségkárosodottaknak vélelmezik a felülvizsgálatok alkalmával akkor is, ha a valós állapotuk súlyosabb. A 2008.01.01.-től bevezetésre kerülő rehabilitációs-járadékot is az ő számukra „találták ki”, erőltetve a munkaerő piacra történő visszavezetésüket. Az ellátás folyósításának az ideje maximum 3 év. Így, az 57 év alattiak helyzete a legkilátástalanabb. Őket sújtja legjobban (a 24.594 fő rehabilitációs járadékost) a rehabilitációs járadékuk elvesztése. Régi típusú rehabilitációs járadékosként a törvény „elfelejtett rendelkezni” ezeknek a betegeknek a további sorsáról. Ők azok, akik rokkantsági nyugdíjuk helyett - mellyel a régi típusú rehabilitációs járadékuk is egyenértékű – egy segélyszerű szociális ellátást kapnak majd a következő soros felülvizsgálatnál, ha azt rokkantellátásnak hívják, akkor is. Ezáltal, anyagilag rendkívül rosszul járnak ezek a betegek! (Pl. Ha a betegnek eddig 130 ezer Ft/hó rehabilitációs járadékot folyósítottak, és pl. 2013. évben soros felülvizsgálatra kötelezett, akkor vagy rehabilitációs, vagy rokkant ellátást fognak részére megállapítani. A minimális fix összegű rehabilitációs ellátás kb. 29 ezer Ft/hó, és a minimális fix összegű rokkant ellátás pedig kb. 50 ezer Ft/hó. A betegek így ellátásuk jelentős részét elveszítik).    
Az 57 év alatti rokkantak számára nincs munkaerő piaci fogadókészség. Miközben az EU TÁMOP pénzforrások a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához már 2012.évben rendelkezésre álltak, és közben ugyanúgy 10%-os maradt a foglalkoztatás, mint azelőtt volt, így sajnos ez a program nem működik. Egy évvel ezelőtt hazánk megkapta az EU pénzforrásokat ehhez, kb. 30 milliárd Ft-nak megfelelő összeg állt rendelkezésre a TÁMOP programmal (11,7 milliárd Ft munkahelyteremtésre, 9,8 milliárd informatika és infrastruktúra - fejlesztésre és 8 milliárd Ft akadálymentesítésre). Mivel ez a program nem működik, így a pusztába kergetik szét az ellátórendszerből a súlyos betegeket, a nem létező munka világába. Ez az út zsákutca, mert a rokkantak megfagynak és éhen halnak pénzbeli ellátás hiányában! 

Az 57 év alattiaktól még azt a lehetőséget is megvonták, hogy, ha elérik az öregségi nyugdíjkorhatár, akkor sem kérhetik a jelenlegi ellátásukat öregségi nyugdíjként. Egyelőre csak tőlük vonták meg ezt a lehetőséget. Azonban, a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai miatt, minden korhatár alatti rokkantat fenyeget a veszély, hogy aki ezután megy nyugdíjba, azoknak az újra számolt nyugdíjuk már, csak segélyes pénzellátás lesz. Az 57 év alattiak, ha a rehabilitálhatók, de nem bírnak dolgozni, vagy nem találnak munkahelyet, akkor az utolsó 5 éven belüli 1095 napos biztosítási idő hiányával is szembe kell nézniük. Abban az esetben semmilyen ellátásra, egyetlen Ft-ra sem lesznek jogosultak, ha 99% mértékű egészségkárosodottak lesznek, akkor sem. Ez a törvényi rendelkezés is humánkatasztrófához vezet. 

9./ A Megváltozott munkaképességű személyeket a 2011.évi CXCI. törvény kegyetlenül érintette. Ők bűnbakok és áldozatok. A pszichikai hadviselés teljes tárházát szinte alkalmazza rajtuk a kormány. Megalázzák, rágalmazzák, stigmázzák oly mértékben őket, hogy a köztörvényes bűnözőket nem szoktak vádolni olyan jelzőkkel, mint a becsületes, ország építő munkába megrokkant korhatár alatti súlyos betegeket. Kisemmizve, is egyre negatívabb törvény-módosításokkal bombázzák a maradék ellátásaikat. Önbecsülésüket porig alázva, éhezésre, nélkülözésre kényszerítik őket. Esélyük sem marad a túlélésre a havi segélyes pénzekből. A létbizonytalansággal nemcsak hatalmas anyagi, de óriási erkölcsi károkat is okoznak számukra. 

10./ Súlyosan diszkriminatív, hogy a kiszolgáltatott betegeknek, nincs hozzáférési lehetőségük az idősotthoni elhelyezéshez sem. Ők lennének pedig legjobban a segítségre és az ápolásra rászorulva az egészségi állapotuknál fogva. A 2011. évi CXCI. (XII.29.) törvény, számukra elérhetetlen korlátokat szab az intézménybe történő bejutáshoz. Ezáltal sérülnek az esélyegyenlőségi jogok is!  Oly mértékben lecsökkentik a folyamatos törvény-módosításokkal a rokkantak pénzbeli ellátását, szociális segély szintűvé, hogy a rászoruló betegek képtelenek a havi 100 ezer Ft/fő/hó költségtérítési és ellátási díjat + a havi saját gyógyszerköltséget megfizetni! Így az érintettek teljes ellátatlan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Esélyük sem marad a túlélésre. Teljesen ellátatlanul lesznek halálra ítélve a törvények által. 

A méltatlan sorsukat elfogadni nem tudják ,a korhatár alatti rokkantak a számolatlan, és a folyamatos jogsérelmek miatt. Súlyosan sérülnek az alapvető emberi jogaik. A 2011.évi CXCI. (XII.29.) törvény és a hozzákapcsolódó 7/2012.(II.14.) NEFMI (kormány) rendelet ellentétes az Európai Emberjogi, Szociális és Betegjogi Chartában foglaltakkal. 

Már korábban is rokkantak újabb felülvizsgálati eredményei:

IDŐSZAK: 2012.01.01 - 2012.12.31.

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által a "SOROS" Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban ÖEK 40-49% között, vagy Mkcs 50%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében
I.

Összes felülvizsgálat

Előző vizsgálat

ÖEK 40-49%

Mkcs 50%

B1

B2

C1

C2

D

E

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

44215

11 831

2 975

3 865

3 492

264

899

306

30

 

                                                   100%        25  %       33 %         30 %          2 %            8 %            3 %            

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által az időszakos Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban ÖEK 50-79% között, vagy Mkcs 67%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében

II.

Összes felülvizs

gálat

Korábban

III. csoportú

Rokkant

 

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

44 215

27 420

1 669

3 389

2 617

4 463

12 702

2 359

221

 

                             100%          6 %            12 %           10 %            16 %            46 %             9 %          1 %

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által az időszakos Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban ÖEK 80-99% között, vagy Mkcs 100%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében

III.

Összes felülvizs

gálat

Korábban
I. vagy II. csop.
rokkant

 

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

44 215

4 200

29

45

79

179

716

2 782

549

 

                             100%          1 %            1 %              2 %              4 %            16 %             63 %           13 %

 A középső sorban lévő %-ok a munkaképesség csökkenés mértékét jelzik.

A = Nem rokkant, rehabilitáció nélkül foglalkoztatható

B1 ÉS C1 kategória = rehabilitációs ellátásra javasolt

B2-C2-D-E kategória = rokkantsági ellátásra javasolt

Az I. táblázat a korábban legkisebb egészségkárosodású betegek, vagy a „fiatalnak” tartott rokkantak kerültek, az ők felülvizsgálati eredményeit ez a táblázat tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 11.831 felülvizsgált közül kikerült az ellátottak közül 2.903 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 3.865 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 264 fő. Rehabilitáció letelte után kikerülnek a rendszerből ők is.   Ők a felülvizsgált betegek 60 %-át teszik ki.

A maradék 40 % felülvizsgált beteg közül csak a D és E kategóriában lévő rokkantaknak (3 %) nem csökkent az ellátása.

A B2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett minimum 27.900 Ft, maximum 41.850 Ft lett a régi ellátás helyett.

Még a C2-es kategóriába került, volt rehabilitációs járadékosok ellátása is minimális összegre sorvadt, mert új igénylőként (pedig folyamatos rokkantak voltak) csak a minimálbér 45 %-át kaphatják, pedig állapotuk nem javult, azért kerültek C2-be.

2012. 07. 26-i törvénymódosítás miatt, sok felülvizsgált rokkant ellátását csökkentették le 2013.01.01-től, még ha a felülvizsgálatuk a törvény módosítása előtt megtörtént, és olyan határozatot kaptak, amiben arról tájékoztatták, hogy előző ellátásuk összegét folyósítják tovább. Novemberben újabb felülvizsgálat nélkül kaptak egy értesítést, hogy előző ellátásának összege helyett 2013.01.01-től 41.850 Ft lesz az ellátásuk új összege.

Törvénymódosítás értelmében, ha a beteg előző felülvizsgálati eredményétől akárcsak 1 %-kal jobb egészségi állapotot eredményezett az új komplex felülvizsgálat, akkor az ellátásuk 41.850 Ft lesz, mert ez állapotjavulásnak tudható be. (Akiket a törvény életbelépése előtt vizsgáltak, azoknak is levitték az ellátását 2013.01.01-től erre az alacsony segélyes összegre.) Az előző felülvizsgálati rendszer teljesen más alapokra épült, mint ez az új komplex. Hogy szabad mégis összehasonlítani akkor? Az új komplex szerint sokkal kevesebb százalék adható egyes betegségekre. Természetes, hogy mindenkinél állapotjavulást eredményez „papíron” az összehasonlítás.

Az II. táblázat a korábban súlyosabb egészségkárosodású betegek felülvizsgálati eredményeit tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 27.420 felülvizsgált közül kikerült az ellátottak közül 1.669 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 3.389 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 4.463 fő.

Ők a felülvizsgált betegek 34 %-át teszik ki.

A maradék 66 % beteg közül csak a D és E kategóriában lévő rokkantaknak (10 %) nem csökkent az ellátása.

A C2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett minimum 41.850 Ft lett. (Törvény szerint maximum 139.500 Ft.) (A csökkenés kategóriánként az I. táblázatban leírtak szerint.)

Az III. táblázat a korábban legsúlyosabb egészségkárosodású betegek felülvizsgálati eredményeit tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 4.379 felülvizsgált közül kikerült az ellátottak közül 29 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 45 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 179 fő.

Ők a felülvizsgált betegek 5 %-át teszik ki.

A maradék 95 % beteg közül csak a D és E kategóriában lévő rokkantaknak (76 %) nem csökkent az ellátása. (A csökkenés kategóriánként az I. táblázatban leírtak szerint.)

Kimutatás a szakértői bizottságok "Új igénybejelentések alapján végzett" vizsgálataiból*
I. fokú eljárás

2012.01.01. - 2012.12.31.

KOMPLEX minősítés eredményei      minősítési kategória / egészségi állapot mértéke (%)

Vizsgálati szám

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

60% <

51-60 %

51-60 %

31-50 %

31-50 %

1-30 %

1-30 %

38071

8398

6288

5625

3128

7 905

5 725

1002

                       22 %             17 %            15 %              8%                   21 %                 15 %              3 %

Az összes felülvizsgált új igénylő közel fele, azaz 17.814 fő nem lett bevéve a rokkantsági rendszerbe, vagy ideiglenesen maximum 3 évre rehabilitációs ellátást kap. Az „A” kategóriába kerültek ellátás nélkül maradtak. A B1-C2 kategóriába került betegek ellátása drasztikusan lecsökkent. Még a C2-es kategóriába került, volt rehabilitációs járadékosok ellátása is minimális összegre sorvadt, mert új igénylőként (pedig folyamatos rokkantak voltak) csak a minimálbér 45 %-át kaphatják, pedig állapotuk nem javult, azért kerültek C2-be.

2012. 07. 26-i törvénymódosítás miatt, sok felülvizsgált rokkant ellátását csökkentették le 2013.01.01-től, még akkor is, ha a felülvizsgálatuk a törvény módosítása előtt megtörtént, és olyan határozatot kaptak, amiben arról tájékoztatták, hogy előző ellátásuk összegét folyósítják tovább. Novemberben újabb felülvizsgálat nélkül kaptak egy értesítést, hogy előző ellátásának összege helyett 2013.01.01-től 41.850 Ft lesz az ellátásuk.

Jelentősen lecsökkent a rokkantsági ellátást igénylők száma is.

Összehasonlításképpen: 2001. évben még 122.182 fő, 2011. évben már csak 57.879 fő új igénybejelentés volt. (2011. évi ONYF statisztikai évkönyv.)   A 2012 év I-XII. hónapjában már csak 38.071 fő.

Esély sincs a munka világába visszatérni!

Vannak megyék, ahol sokkal jobb a foglalkoztatási helyzet, a megváltozott munkaképességűek is találhatnak munkát, és a jobb közlekedési viszonyoknak köszönhetően el is tudnak jutni a munkahelyre. Másutt sokkal rosszabb a helyzet. Ez is befolyásolja, hogy ki jogosult ellátásra, nem csupán az egészségi helyzet, és előfordulhat, hogy ugyanaz az összszervezeti egészségkárosodás az egyik régióban megalapozza az ellátás folyósítását, egy másikban azonban nem - mondta a szakember.”

A szakember által elmondottak azt jelentik, hogy ahol alacsonyabb a munkanélküliség ott nagyobb eséllyel találhatnak munkát a betegek is, ez jogos szempont lehet a minősítéseknél. Az elmélettel, a komplex minősítés céljával a gyakorlat pont az ellenkezőjét mutatja.

RÉGIÓ

Munkanélküliségi ráta (%) 2011. év

Felülvizsgálat után munkába visszairányítottak: 2012.I.félév

Pest megye

8,7 %

48 %

Nyugat-Dunántúl

6,8 %

59 %

Közép-Dunántúl

9,4 %

59 %

Dél-Alföld

10,4 %  

59 %

Dél-Dunántúl

12,7 %

62 %

Észak-Magyarország

16,8 %

62 %

Észak-Alföld

13,1 %

65 %

Ahol nagy a munkanélküliség, ott még nagyobb arányba irányítják vissza a betegeket a nem létező munka világába.

Már korábban is rokkantak újabb felülvizsgálati eredményei:

IDŐSZAK: 2013.01.01 - 2013.02.28.

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által a "SOROS" Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban ÖEK 40-49% között, vagy Mkcs 50%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében

I.

Összes felülvizsgálat

Előző vizsgálat

ÖEK 40-49%

Mkcs 50%

B1

B2

C1

C2

D

E

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

6 610

1 681

267

480

610

32

202

83

7

 

                             100%          16  %         29 %            36 %          1,5 %              12 %            5 %             0,5 %

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által az időszakos Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban ÖEK 50-79% között, vagy Mkcs 67%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében
II.

Összes felülvizsgálat

Korábban

III. csoportú

Rokkant

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

6 610

4 179

134

278

339

617

2302

484

25

 

                            100%          3 %             7 %               8 %             15 %            55 %            11 %             1 %

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által az időszakos Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban ÖEK 80-99% között, vagy Mkcs 100%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében
III.

Összes felülvizs

gálat

Korábban
I. vagy II. csop.
rokkant

 

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

6 610

670

0

5

9

16

96

484

60

 

                           100%             0 %             1 %           1,5 %             2 %            14,5 %          72 %            9 %    

 A középső sorban lévő %-ok a munkaképesség csökkenés mértékét jelzik.

Az I. táblázat a korábban legkisebb egészségkárosodású betegek, vagy a „fiatalnak” tartott rokkantak kerültek, az ők felülvizsgálati eredményeit ez a táblázat tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 1.681 felülvizsgáltból 267 fő kikerült az ellátórendszerből, 480 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 32 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került. Rehabilitáció letelte után kikerülnek a rendszerből ők is.

Ők a felülvizsgált betegeknek megközelítőleg a felét teszik ki.

A B2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett maximum 44.100 Ft lett - akár 61 évesen is – a 2012 évi július 26-i törvénymódosítást követően. 

Még a C2-es kategóriába került, volt rehabilitációs járadékosok ellátása is minimális összegre sorvadt, mert új igénylőként egyáltalán bekerült a rendszerbe (pedig folyamatos rokkantak voltak) csak a minimálbér 45 %-át kaphatják, és állapotuk nem javult, azért kerültek a C2-be.

Törvénymódosítás értelmében, ha a beteg előző felülvizsgálati eredményétől akárcsak 1 %-kal jobb egészségi állapotot eredményezett az új komplex felülvizsgálat, akkor az ellátásuk lecsökken, mert ez állapotjavulásnak tudható be. (Akiket a törvény életbelépése előtt vizsgáltak, azoknak is levitték az ellátását 2013.01.01-től erre az alacsony segélyes összegre.) Az előző felülvizsgálati rendszer teljesen más alapokra épült, mint ez az új komplex. Hogy szabad mégis összehasonlítani? Az új komplex szerint sokkal kevesebb százalék adható egyes betegségekre. Természetes, hogy mindenkinél állapotjavulást eredményez „papíron” az összehasonlítás.

Vannak olyan rokkantak, akik még 2008 előtti rendszer szerint lettek III. csoportos, végleges státuszúak, és 2011. 12. 31-ig nem töltötték be az 57. életévüket. Ők 67 %-os rokkantak voltak egységesen. Most, ha felülvizsgálat során csak 66 % egészségkárosodást érnek el, akkor már az állapotjavulásnak számít, és az ellátása lecsökken 44.100 Ft-ra.

Az II. táblázat a korábban súlyosabb egészségkárosodású betegek felülvizsgálati eredményeit tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 4.179 felülvizsgált közül kikerült az ellátásból 134 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 278 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 617 fő.

Ők a felülvizsgált betegek 25 %-át teszik ki.

A C2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett minimum 44.100 Ft lett 2013. január 01-től. (A csökkenés kategóriánként az I. táblázatnál leírtak szerint.)

Az III. táblázat a korábban legsúlyosabb egészségkárosodású betegek felülvizsgálati eredményeit tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 670 felülvizsgált közül rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 5 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 16 fő. Ők a felülvizsgált betegek 3 %-át teszik ki.

KOMPLEX minősítés eredményei
minősítési kategória / egészségi állapot mértéke (%)

2013.01.01. - 2013.02.28.

Vizsgálati szám

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

60% <

51-60 %

51-60 %

31-50 %

31-50 %

1-30 %

1-30 %

6 610

404

767

967

666

2 616

1 087

103

                        6 %               12 %            15 %             10 %                 39 %                 16 %                2 %

A régebben is rokkant, de az új komplex szerint felülvizsgálaton átesett  betegek 28 %-a azonnal, vagy 1-3 éven belül kiesik az ellátórendszerből. Az előző évben 39 % volt ez a szám, de a pozitív változás mégsem örvendetes. (Először azok lettek felülvizsgálva, akik kevésbé súlyos betegségekkel küzdenek, fiatalok, vagy valamilyen munkaviszonyuk volt.)

A 11 % pozitív változás összegszerűségben mégis negatív változás, ugyanis minden rokkantra találnak olyan megoldást, hogy ha nem is veszik el, de minimálisra lecsökkentik az ellátásukat.

Különbség van az ellátás mértékének meghatározásánál a születési időpont miatt is. Aki 1954 után született, és B1-es kategóriába kerül, 29.400 Ft és 39.200 Ft közötti összeget kaphat, amit nyugdíjjárulék is terhel. Az 1954 előtt született betegek ebben a kategóriában 29.400 – 44.100 Ft közötti összeget kaphatnak, melyet szintén nyugdíjjárulék terhel.

Még óriásibb a különbség azoknál, akik az új komplex felülvizsgálat után a C1-es kategóriába kerülnek:

Akik 1954 után születtek, nekik a 2013 évi megállapításnál az ellátásuk összege 39.200 – 49.000 Ft között lehet, és nyugdíjjárulék terheli az összeget. Amennyiben a rokkant 1954 előtt született, az ellátása 44.100 – 147.000 Ft között állapítható meg. Nem számít, hány évet dolgozott, mennyi nyugdíjjárulékot fizetett.

Kimutatás a szakértői bizottságok "Új igénybejelentések alapján végzett" vizsgálataiból*
I. fokú eljárás
2013.01.01 - 2013.02.28.

Vizsgálati szám

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

60% <

51-60 %

51-60 %

31-50 %

31-50 %

1-30 %

1-30 %

6 645

1 148

924

959

563

1 697

1 232

122

                        17 %             14 %           14 %               8 %                 26 %               19 %                 2 %

Az összes felülvizsgált új igénylők 39 %-a, azaz 2.635 fő nem lett bevéve a rokkantsági rendszerbe az első két hónap alatt, vagy ideiglenesen maximum 3 évre rehabilitációs ellátást kap. Az „A” kategóriába kerültek részére ellátás nem jár. Részükre ketyeg az 1095 napos bomba is, hiszen ha az utolsó 5 éven belül legalább 3 év biztosítási jogviszonyt nem tudnak felmutatni, nekik sohasem lesznek semmilyen rokkantsági ellátásra jogosultságuk, még ha 90 %-os rokkantak lesznek, akkor sem, még ha előtte 40 év munkaviszonyuk volt, az sem számít.

Rovatok: 
Életmód

Hozzászólások

 #
Nemes "keresztyéni, polgári erények" szülték! Miért, hogyan nem tudjátok megemészteni? Selymes Semjén Zsolt aláírta, direkt nektek!
 
 #
A törvényi jogsérelmeket itt az olvasó megismerheti, és alátámasztásként még találhat hozzá szöveges elemző statisztikát is.Világosan látható,hogy ez a törvény nem fog a kiszolgáltatott rokkantakról gondoskodni,ha ennyi beteget szélnek ereszt, és sem a foglalkoztatási ,sem az egészségügyi rehabilitációt nem valós,és nem a humánus elvek mentén kívánják megvalósítani.Ez a törvény csak arra született,hogy megszabaduljon az ellátórendszer terheitől. Azonban, egy óriási probléma is megbújik itt ebben a törvényben ,túllépve az 57 .év alattiak diszkriminációján: Nevezetesen az, hogy az 57.év alattiakkkal van a legjobban kiszúrva, mivel róluk már nem akar a gondoskodó állam "gondoskodni" egyáltalán.Ők a legnagyobb vesztesei ennek a törvénynek. Nekik, már öregségi nyugdíjuk sem lesz, mert nekik mindent újra számolnának, ha nyugdíjasokká válnának, de ők, csak segélyes pénzeket kapnának egy élet munkája után, kb. 30-38 évnyi munka után, miközben ők, képtelenek már az öngondoskodásra. Ezt kellene mérlegelni, és megváltoztatni a törvény megalkotóinak. Vagy ezt hívják embertelenségnek? Ez, a szavazógombot megnyomókat nem érdekli, nem tudják, vagy mindössze, csak ennyire humánusak? Ez több, mint szomorú.
 
 #
Mi lesz azokkal a betegekkel(24.594 fő a 2012.01.01.-i állapot szerint),akik a rehabilitációs járadék lejárta utáni, segélyes ellátásokat kapják? Őket, azzal bocsájtotta útnak a 2008.01.01.-től megszigorított ellátórendszer,hogy,ha nem sikerül elhelyezkedniük,vagy az egészségi állapotuk miatt mégsem végezhetnek munkát,akkor újra a rokkantsági nyugdíjukat kapják?! De hol van az már? Azóta hoztak egy kegyetlen törvényt,és a beteg számít legkevésbé!? Igen, a rehabilitációs járadékuk összege,nem marad meg ezeknek a betegeknek!Csak annak a töredéke. Itt a példa: Ha a beteg 2010-ben kapott kb.100 ezer Ft/hó rejab-járadék összeget 3 évre, és az letelt, az új komplex szerint viszont újraminősítették,akkor az alapján ő 2 féleképpen járhatott: vagy rehab-ellátást kapott, aminek a minimális összege 29.400,-Ft/fő/hó, és ebből az összegből még 10% nyugdíjjárulékot is vonnak,így annyi pénze sem marad,amiből a gyógyszereit kiváltsa, nemhogy megélhetési költségre,mint kaja,lakás-rezsi!? De,ha szerencséje volt és rokkant-ellátott lett akkor is a C2-es kategória a minimálbér 60%-a, hát ,mi az a jelenleg is csak 58.800,-Ft/fő/ hó összeg?!Mindenki képes kiszámolni, az elképesztő veszteséget, ugye?! Igen ez brutális,hogy nem számoltak ennek a kb.24-25 ezer megrokkantnak a sorsávak?! Hogy ők, az egyik legnagyobb vesztesei az új tokkant-törvénynek 57.év alattiként! De,minden 57 év alatti hatalmas veszteségeket könyvelhet el,ha élve megéri a folyton emelkedő öregségi nyugdíj-korhatárt! Mert akkor megnézheti magát,az biztos!Annyi pénzt sem fog kapni , egy élet munkája után,hogy az életmentő gyógyszereit kiválthassa! Vagy Önök szeint rendjén van az, hogy az Alaptörvény a nagykorú családtagok nyakába varra ezeket a súlyos betegeket?! Nem hiszem, hogy épelméjű ember így vélekedhet erről,mint amit a törvény a rokkantakra testált! Főleg az 57. év alattiakra,de mind a 195 ezer felülvizsgálandóra,mert ők a törvény átalakításának az igazi nagy vesztesei!
 
 #
Minden 1954. év alatti rokkant véglegesen halálra van ítélve, ki hamarabb, ki később. Azért kellett kérni a végleges státuszúaknak is a komplex felülvizsgálatot, hogy mielőbb el lehessen venni, vagy minimálisra lecsökkenteni az ellátásukat az összes 1954. után születettnek. Előbb-utóbb felülvizsgálatra kerülnek, ahol legtöbbjüknél egészségük javulását állapítják meg, még ha az romlott is. Akad olyan "szerencsés" súlyos beteg, aki itt nyerésre áll, és rokkant ellátottként mégis bent marad a rendszerben, de jöhet újabb felülvizsgálat, ahol neki sem kegyelmeznek. Ha mégis, akkor az utolsó lehetőséget használja ki kormány. Hiszen, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011.12.31-ig, a rokkantsági nyugdíjuk összegét minden feltétel nélkül megtarthatták. Akik 1954.12.3-ig betöltötték az 57. életévüket, ők választhatnak, hogy a rokkantsági nyugdíjuk összegét kérik öregségi nyugdíjként, vagy azt, hogy újra számolják ki z öregségi nyugdíjuk összegét, és azt folyósítsák tovább öregségi nyugdíjként. És most jönnek azok, akik szerencsétlenségükre 1954. után születtek. Tőlük már minden lehetőséget elvesznek, nekik kegyetlenül, választási lehetőség nélkül újraszámítják az öregségi nyugdíjukat, ha elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt. Nekik már nem lesz több az ellátásuk, mint azoké, akik nem dolgoztak, nem fizettek járulékot, és csak segélyből éltek. 2008-ban lettem rokkant, még kétszer felülvizsgáltak, és megállapították, hogy folyamatosan romlik az állapotom, így végleges státuszt kaptam. A nyugdíjkalkulátorral kiszámítottam, hogy ha most érném el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és újra számítanák az öregségi nyugdíjam összegét, kb. 30 %-kal kapnék kevesebbet, mint jelenleg, hisz nem volt fizetésem, ami esetleg emelkedett volna, és a nyugdíjak %-os emelését is visszamenőlegesen elvennék tőlem. Nincs más az elesett rokkantakon kívül, akikkel ezt megtennék. Senkinek nem számítják újra a nyugdíját, ha eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt,sem a korengedményes, sem a korkedvezményes, sem a nők 40 éves munkaviszonya után megállapított nyugdíjaknál. A rokkantaknak elég büntetés a betegségük, a megélhetésükre nagyobb összeg kellene, hisz a gyógyszerárak, a gyógyászati segédeszközök árai az egekben. Az ellátásuk kiegészítésére legtöbbjük képtelen, míg egy hasonló korú, egészséges (bármilyen jogcímen nyugdíjazott) többsége ezt is meg tudja tenni. Miért kergetik halálba a rokkantakat? A betegség nem bűn! Egészségesként minden egyes jövedelmemből levonták a járulékokat. Egy köztörvényes bűnözővel jobban törődik az állam, mint velünk, betegekkel.
 
 #
Igen,az előttem szóló záró gondolatai miatt fogalmazódott meg bennem a kérdés.Kinek tisztelik a törvények jobban a jogait? Lepődjetek meg! Még egy állatnak is nagyobb jogai vannak,mint az embernek.Igen! Az EU-ban nagyon szigorúan be lkell tartani az állatvédelmi törvényt!Gondoljon csak mindenki a kényelmesen átalakított, kötelező szabványok szerint kialakított tojóketrecekre,vagy arra, hogy állatot éheztetni tilos(!) stb. Az emberi jogokkal meg nem törődik senki. Ma hazánkban 500 ezer gyermek szó szerint éhezik!Ma hazánkban a rokkantakat az alaptörvény szerint ,bármennyit dolgoztak,ha kirakják súlyos betegen az ellátórendszerből őket,a nagykorú családtagjuk köteles az Alaptörvény szerint gondoskodni róluk.Szó sincs semmiféle szociális és kiszámíthatóság jogáról. Visszamenőleg vették el tőlük a rokkantsági nyugdíj éveinek teljes időtartamát. Sokan ezért, életük végéig a segélyes pénzeket kapják, amiből csak felfordulni lehet. Ez a gondoskodó állam? És hol vannak az alapvető emberi jogok,amikor sok beteg még a TAJ kártyájának a jogosultságát is elveszti.Az állat elé odateszi valaki az ételt,mert,ha éheztetik,megbüntetik az állattartót. Az emberrel viszont a kutya sem törődik.Neked,csak ennyit ér az életed?
 
 #
Nagy port kavaró híradások szóltak a kulcsi családirtóról. A sajtó arról írt, hogy kb. 50 ezer Ft segélyt kap havonta ez az ember a börtönben is? A rokkantak elképedtek,hogy ők egy élet munkájában megrokkanva alig kapnak kb. 27 ezer Ft/hó összeget havonta,vagy jobb esetben kb. 50 ezer Ft/hó összegű rokkant-pénzeket.Ebből kellene a gyógyszereket kiváltani, a megélhetés a lakhatás költségeit fedezni, ami mindenki számára világos,hogy lehetetlenség!Eközben a börtönlakók napi 3x-i étkezést , szállást ingyen kapnak,művelődhetnek, sportolhatnak, stb. Jól van ez így? Biztos,hogy nincsen,és a törvényalkotóknak ezen el kellene gondolkodniuk,miért büntetik így a becsületes, munkában megrokkantakat,hogy rosszabb sorsot szánnak nekik,mint egy halálra ítéltnek?!
 
 #
Mindenki ellátása sokkal fontosabb, mint a rokkantaké, pedig a rokkantak a 30-40 év munkaviszonyuk alatt megtermelték, befizették azt az összeget, amiből életük végéig megkaphatnák a rokkantsági ellátásukat, akár a rokkantsági nyugdíjukat is minden kedvezménnyel együtt. De hazánkban még a menekültek is sokkal magasabb ellátást kapnak -akik itt sosem dolgoztak- csak éppen hazánkba menekültek a háború elől. Nem azt mondom, hogy a háború elől menekülők ne kaphassanak menekült státuszt, de nekünk még az sem jár. Mi az Unió tagjaként éhezhetünk, el kell viselnünk, hogy rokkantak százai megfagynak még a saját otthonukba is, nem tudják kiváltani gyógyszereiket, mert csak egy valamire telik, arra is szűkösen. Az az egy valami legtöbbször az élelem, mert az éhhalál talán a legkegyetlenebb. A szegény menekülteken hazánk is segít, úgy mint a többi befogadó ország! Ők teljes ellátást kapnak: élelem, ruha, szállás. Fűtenek rájuk, orvosi ellátást is megkapják, sőt a gyógyszereket is. Nekik még zsebpénz is jár. Ehhez képest mit kap egy rokkant. Semmit. Az átlag rokkantsági nyugdíjunk az öregségi nyugdíjtól jóval alacsonyabb volt, és még azt is felezik, harmadolják. Nem is beszélve azokról, akik az 50 éves állam közi szerződés alapján tőlünk, előlünk viszik el a nyugdíjat, akik egészségesek, pl.: Ukrajnában dolgozták le az életük, onnan is kaptak nyugdíjat, de kevésnek tartották, ezért innen igénylik és kapják az öregségi nyugdíjat.
 
 #
A korhatár alatti rokkantakra fogták,hogy miattuk fenntarthatatlan a nyugdíjkassza ezért nem kaphatnak nyugdíjat.A kormány azonban 2 kézzel szórja az adófizetők pénzét azoknak az ukrán nyugdíjasoknak Magyarországi ingyen nyugdíjakat osztogatva,akik ide egyetlen Ft-ot nem fizettek járulékként, és nem dolgoztak egyetlen napot sem.Mégis a még életben tartott 1962.12.20.-án aláírt magyar-szovjet szociálpolitikai államközi egyezmény alapján minden ukrán, aki magyarországi lakhellyel rendelkezik(fiktív lakcímvásásrlással is lehetséges) azok itt igényelhetik a 3x magasabb nyugdíjat,mint otthon Ukrajnában! Az ott befizetett járulék az a továbbiakban Ukrajnát gazdagítja,,és a nyugdíja is ottmarad,míg a magyar állam ingyen adja a végzettségének,munkakörére, és szolgálati időre előírt magyar államtól megigényelt nyugdíjat. Nyithat OTP számlát és máris arra fogják utalni a nyugdíjat.A magyar rokkantnyudíjast rokkantsági nyugdíjától megfosztották,míg az ukránok,ha vesznek egy fiktív lakcímet, azzal máris célba értek az ingyen nyugdíjügyében! Ingyen egészségügyi ellátás is jár nekik az 50 éves szociális államközi egyezmény alapján,nem csak a kárpátaljai ukrán-magyarok igényelhetik az ingyenes egészségügyet,a kedvezményes gyógyszert,és a magyar állam által fizetett nyugdíjakat,hanem az orosz ukránok is! Miközben a magyar rokkant,aki ezt az országot felépítette ő jogfosztott lett és éhen hal a saját hazájában?!Ez borzalom!És igaz.
 
 #
http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/kettos_allampolgarsag__ki_f... Hagyaték a múltból Északkeleti szomszédunkkal ugyanis még mindig érvényben van az 1962-ben aláírt, szociális ellátásokról szóló egyezmény. Bár régóta nem létezik ennek egyik aláírója, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, ám Ukrajna esetében – nyilván jogfolytonosság okán – még él a megállapodás. Az áttelepülő nyugdíjas – függetlenül attól, hogy ukrán, vagy netán ukrán-magyar állampolgár - nem hozza magával a járadékát. Az egyezmény szerint új, "magyar" nyugdíjat kell megállapítania számára a hazai társadalombiztosításnak, mégpedig a következő módon: "/…/ a megfelelő képzettséggel rendelkező és a nyugellátás megállapítása időpontjában a fogadó állam hasonló tevékenységet folytató dolgozója szakmai átlagkeresete alapján /…/ a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában." Az így kiszámított összeget ettől kezdve a magyar nyugdíjbiztosító köteles folyósítani. Hasonlóan sajátos a helyzet a rokkantnyugdíjak esetében is. A munkaképesség csökkenés mértékét, a rokkantság fokát, az érvényes hazai szabályok alapján, a magyar szakértői bizottságnak kell újólag megállapítania, majd az ennek ismeretében kalkulált rokkantnyugdíjat az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet utalja. A nyugdíjkorhatárt már elért rokkantaknak nem kell átesniük a fenti procedúrán, magyarországi járadékukat a fent már ismertetett módon kell újraszámolni. Az egészségügyi ellátást illetően is meglehetősen cifra helyzet hibernálódott az elmúlt évtizedekben. Az egyezmény értelmében a hazánkban tartózkodó ukrán állampolgárt – függetlenül attól, hogy kárpátaljai magyar, vagy ukrajnai orosz nemzetiségű – ingyenes megilletik mindazok a természetbeni orvosi ellátások (s támogatott gyógyszerek), mint a magyar állampolgárokat. Ez azonban fordított helyzetben is igaz, vagyis a magyaroknak is minden jár – Ukrajnában. Az egyezmény újrafogalmazásával legutóbb a Bajnai-kormány próbálkozott, s 2009-ben hosszas tárgyalások után megszületett az új tervezet. Bár a megállapodás kizárólag a pénzbeli ellátásokról szólt, de mivel az átfogalmazott szerződés életbe léptetése egyben a régi hatályon kívül helyezését is jelentette, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét és elszámolását szintén új alapokra helyezte – volna. A megegyezés azonban – máig nem tudni miért – kútba esett.
 
 #
Érdemes meghallgatni ,mit mond Dr.Simonovics András a MTA főmunkatársa, neves nyugdíjkutató arról,hogy a rokkantsági nyugdíjak elvétele nagy hiba volt és azonnal vissza kellene állítani: ATV PROFIT: (Dr.Simonovits András Nyugdíj-kutató véleménye a rokkantsági nyugdíjak elvételéről is szól, hogy az mennyire igazságtalan volt és a rendszert vissza kellene állítani): http://atv.hu/videotar/20121203_profit_2012_12_02
 
 #
Borzalom ez a törvény úgy ahogy van főleg az 57 év alatti rokkant emberel babrált ki mert ellátás nélkül maradnak .
 
 #
Korábban 100 százalékos rokkant volt, a Fidesz-kormány által bevezetett új rehabilitációs rendszer szerint viszont szinte gyógyult az a nő, aki több éve szklerózis multiplexben szenved, de az agyvérzéssel is megküzdött már. A tavaly óta alkalmazott pontrendszer szerint ma már csak 32 százalékosan rokkant, vagyis a nyílt munkaerőpiacon kellene munkát vállalnia úgy, hogy járókerettel is elesik, öt centiméterre lát, a jobb keze teljesen béna, nem tud önállóan tisztálkodni, és mivel egy sugárkezelés után van, rágni sem tud, mivel az arcában lévő idegeket szétroncsolta a terápia. A visszaminősítés után ma már egyetlen forint járadékot sem kap, a társadalombiztosítását is saját magának kell fizetnie. HIRDETÉS Férje szintén rokkant, ő jelenleg 27 ezer forint ellátásra jogosult. A felülvizsgálati döntés ellen fellebbezett ugyan az 52 éves nő, de panaszát másodfokon elutasították. Úgy gondolta, megpróbál dolgozni, hiszen a tízféle gyógyszerét valamiből meg kell vennie. Ám egyetlen "üzemorvos" sem állít ki igazolást arról, hogy munkaképes lenne. A történetet nem a beteg, hanem a fogyatékosok érdekeivel foglalkozó egyik szervezet tagja mesélte el lapunknak. Azt kérte, ne írjuk le a nevüket, mert félnek. Több fenyegetést kaptak már, és egy nagy akcióra készülnek, nem szeretnék, ha ez kitudódna, és bármilyen módon megakadályozná valaki. Megjegyezte azt is, ez az eset nem egyedi, nagyon sok hasonlóról tudna beszámolni.
 
 #
Hát a rokkantaktól elvett nyugdíj ennyire kellett,hogy tálcán és ingyen kínálják másoknak azt? http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/ukran-nyugdijasok-tomegesen-lepik-...
 
 #  
 #
A felháborító történettel azokat kellene szembesíteni, akik egy élet munkájában megrokkant beteggel ezt meg merték tenni! A rengeteg befizetett járulék után a többdiplomás rokkanttól elvették a magas nyugdíját, és aprópénzzel szúrták ki a szemét súlyos betegen! Ez már több,mint gyalázatos: http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/ami-sok-az-sokk
 
elnok képe
 #

Iszonyat még olvasni is mindezt! Én ezt nem hagyom! Kavarog a gyomrom attól, hogy elesett, beteg emberekkel mit művelnek! 

 
 #
Tényleg nem hagynak senkit az út szélén csak be lökik az árokba . Mikor kérdőre vonják az államtitkárt akkor nem tud érdemi választ adni . http://www.youtube.com/watch?v=DeM3tGcqvWg
 
 #
Na itt van a kutya elásva abból a pénzből amit a rokkant emberen meg spórolnak azt oda lehet adni az orvosoknak hogy előbb rúgják ki a rendszerből .íme a példa !!!http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-csal...
 
 #
Mindig mással példálóznak könyörgöm vegye észre valaki hogy nagy baj van a rokkantak körül !http://www.youtube.com/watch?v=CU7mL-GDtLA
 
 #
Ne külfölddel jöjjenek mindig ha nem a magyar példával drága Soltész úr http://www.youtube.com/watch?v=CU7mL-GDtLA.
 
 #
Európában 42-45%, míg Magyarországon mindössze 12-15%-át foglalkoztatják a megváltozott munkaképességű embereknek. Jelenleg 330 ezer nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjas van Magyarországon, közülük 70%-uk 46-64 év közötti, akiknek döntő többségük nyolc általános végeztek, vagy szakmunkásképzőt. A jelenlegi munkaerőpiac azt mutatja, hogy még az épek között sem ezen végzettségű embereket keresik.
 
 #
Nem elég az utazási kedvezmény elvették még ezt is ?http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/az-egeszsegbiztosito-kivonul-a-g...
 
 #
Orbán Viktor ismét beintett Brüsszelnek. Orbán Viktor szerint mi vagyunk a legjobbak (bárcsak így lenne!). Orbán Viktor szerint a nyugati országok sikertelenek, miközben mi sikeresek vagyunk. Mondja ezt olyan országokról, ahol az egy főre eső GDP még mindig többszöröse Magyarországénak, a minimálbéresek többet keresnek, mint hazánkban a diplomás átlagbérrel rendelkező emberek, és a lakosság jó részének nem kell azon törnie a fejét, hogy a hónap végéig miből fog kijönni. MI lesz még itt?
 
elnok képe
 #

...Mondják ezt a híradóban! Ám aki  egyéb  élő közvetítést nézett (nem Híradót!!!), az láthatta, hallhatta, hogy az EU Parlament tucatnyi felszólalója, valamennyien Orbán ellen szólaltak fel, elmondva minden egocentrikus, diktatórikus miniszterelnöknek, aki  csupán a saját imázsát próbálja fenntartani....és semmi nem igaz abból, amit Magyarországról, illetve az itteni állapotokról állít.

Elképesztő volt ezek után a hiradás, amelyben már itthon az hangzott el, hogy Orbán kiosztotta az EU parlamantereit...

Hogy itt velünk mi mindent akarnak megetetni!!! Annyira hülyék, hogy csöppet sem jut eszükbe, hogy esetleg más csatornákon (akár a külföldieken is) az emberek láthatták-hallhatták az egész EU-s közvetítést, és korántsem dícsérgették Orbánt. Sőt...

 
 #
Na,ezen szörnyűlködjön el mindenki! Vajon mi lehet azóta ezzel a 33.éves fiatalemberrel: Jaj, Istenem! Vajon ée-e még? Miből él? És miből fog élni? Hogyan lehet ilyen törvényt hozni?! http://www.fovarosi-hirhatar.hu/hir/a-rokkant-torveny-altal-halalra-itelve
 
 #
Na,ez is szörnyű eset, ahogy ez a kormány tisztviselőnő járt! http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/mi-tortent-anyuval-az-agyverzes-utan
 
 #
Sajnos ezeknek a hatalom a fontos !Amputált lábú, kerekesszékes rokkantat akarnak kilakoltatni 2012-04-03 10:29:47 Amputált lábú, kerekesszékes rokkantat akarnak kilakoltatni Amputált lábú, kerekesszékes rokkantat akarnak kilakoltatni Orbán Viktor miniszterelnöktől kér azonnali intézkedést a Magyar Szociális Fórum annak az amputált lábú, kerekesszékes budapesti rokkantnak az ügyében, akit tartozásai miatt akarnak kilakoltatni Dob utcai lakásából. Kelemen Károly hitelből vásárolta meg a korábbi önkormányzati lakást, amelynek törlesztő részleteit képtelen volt fizetni csekély keresete miatt, amit még az is tetézett, hogy idő közben testvére elhalálozott. Az erzsébetvárosi önkormányzat ráadásul nem tud szociális bérlakást biztosítani a 45 négyzetméteres lakásban élő rokkant férfinak. Ha nem történik azonnali segítségnyújtás, akkor a hátrányos helyzetű adós az utcára kerül.
 
 #
Jó lenne már felelős döntéseket hozni ebben az országban,nem csak úgy vaktában törvénykezni! Én hiányoltam ebből a beszédből, hogy a létminimum töredékéből élő, nyugdíjuktól megfosztott rokkantakról egyetlen szó sem esett ebben a felszólalásban?! Ők, még a hajléktalanoknál is nyomorúságosabb helyzetben lennének,ha a családtagjaik nem gondoskodnának róluk.A segélyes pénzbeli ellátásaik ugyanis a betegeknek, még a havi gyógyszerköltségeire sem elég. A kérdés csupán az,meddig tűrik még a családok azt,hogy az átlag 30 évnyi befizetett járulékok után, a rokkantakat a családjuknak kell eltartani a kötelező állami gondoskodás helyett? Vagy,ha nem akarnak gondoskodni tisztességesen róluk,mint a többi nyugdíjasról ,akkor jöjjön az elszámolás! A megrokkant embereknek adják vissza a befizetett járulékaikat a kamatos kamattal visszafizetve, és majd abból,lesznek ők öngondoskodók. Ugyanis a rokkantak átlagéletkora,ha 62-63 év, akkor sohasem lehetnek nyugdíjasok. Így viszont az ellátatlanságtól fognak éhen halni. Az egészségügyi ellátás, számukra szintén nem nyújt elégséges szolgáltatást ahhoz ,hogy az újra foglalkoztatáshoz rehabilitálhatókká válhassanak. Jövedelempótló támogatásról beszél a kormány a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátása kapcsán? De hol a jövedelem, amikor semmiféle rehabilitáció nem működik számukra:sem az egészségügyi ,sem a foglalkoztatási. Sokan közülük,a rengeteg munkába rokkantak bele. Mégsem érnek többet annál, aki egyetlen napot sem dolgozott életében?! A rokkantak nyugdíjjogfosztása, az működött rendesen! Ezt hívják kifosztásnak, amikor a legkisebb megélhetési minimumot sem biztosítják a nagybeteg emberek számára.Ugyanis a segélyes pénzellátást az életmentő gyógyszerükre kell költeni. Hol van az étkezés és a lakhatás költsége számukra? A menekültekről is tisztességesebben gondoskodik az állam.Ők 3x-i étkezést szállás, szakképzést,és még rendszeres havi zsebpénzt is kapnak. A rokkant még annyit sem érdemel egy élet munkája után a saját hazájában, mint a szegénység, az éhínség elől hazánkba menekülő afrikai? A rokkantak hová meneküljenek az éhhalál elől?!Mert nekik a létminimum kb fele ,vagy harmada jut csak, egy egész élet munkája után, megrokkantan, kiszolgáltatottan! Mikor hajlandó már valaki ezzel a kérdéssel is komolyan, és felelősen foglalkozni ebben az országban?! http://mszp.hu/video/titkolt_adatok
 
 #
A rokkantak a létminimum töredékéből tengődnek! Ez eddig senkinek nem tűnt fel ebben az országban?!
 
 #
Kilőttek minket - egy asztmás kisgyermek anyukájával beszélgettünk Aki érintett, az biztosan tudja, hogy 2013. április 1-től megszigorították az asztmás gyermekek után járó juttatások megítélését. És sajnos nem áprilisi tréfának szánták. Sok család kerül padlóra emiatt. Kétségbeesett szülői leveleket lehet olvasni különböző orvosi honlapokon, ahol a gyermektüdőgyógyász válasza kivétel nélkül az, hogy a jövőben sem az emelt családi pótlék, sem a GYES nem jár az édesanyának. Sok család csak akkor szembesül azzal, hogy milyen lehetetlen helyzetbe került, amikor a felülvizsgálaton kimondják rá az ítélet, pedig a gyermeket nem nyilvánítják gyógyultnak. Mi is felkerestük egy asztmás kisgyermek édesanyját, hogy tőle tudjuk meg, számukra mit jelent a kormány döntése: - Nemvárt ajándék volt a mi kicsikénk. 15 év házasság után született, majdnem 40 éves voltam. Mikor kiderült, hogy asztmás, a család ehhez szervezte meg az életét. Súlyos rohamok, krupp is társult hozzá. Különösen a téli időszak nehéz, bármikor beteg lehet, és akkor valakinek mindenképpen vele kell maradnia. Az orvos arra is felhívta a figyelmet, ha óvodában vagy majd az iskolában fogja érni a roham, azonnal elérhetőnek kell lennem. Ezért is járt a hosszabb GYES. Most kell majd felülvizsgálatra mennünk, de ahogyan hallom, nem sok esélyünk van. - Akkor miként fogják megoldani ezt? - Nem tudom. Olyan jól felépítettük az életünket. A férjem a fegyveres és rendvédelmi szektorban dolgozik, éppen elérte volna a szolgálati nyugdíjkorhatárt, mire vége a hosszabbított GYES-nek. Először azt lőtték ki, most meg engem. - És az anyagi vonzata? - Na, az a másik. A férjem teljes jövedelme elmegy a hiteltörlesztésre, és ezek szerint, a jövőben sem a GYES-re, sem az emeltszintű családi pótlékra nem számíthatunk. A gyerek persze attól nem gyógyult meg, hogy a juttatásokat elveszik. Továbbra is komoly összegeket kell erre költeni. Hol fogok találni egy munkahelyet, bő 6 év kihagyás után, ahol azonnal elengednek, ha a gyereknek baja van? - Ezek szerint eddig nem dolgozott? - Ha jól tudom, a GYES mellett részmunkaidőben dolgozhattam volna. De most őszintén? Még azoknak sincs meló, akik képesek lennének akár be is költözni a munkahelyükre! De, hogy tényleg válaszoljak: dehogynem, dolgoztam. Többet, mint a legtöbben. Elmegyek takarítani, vagy az évszak kínálta lehetőségeket használom ki. Barkát, bodzát, medvehagymát szedek, vagy gyöngyvirágot, mikor mi nő. Halottak napjára, meg karácsonyra csokrokat, díszeket készítek. A kertben is sokat dolgozom, így legalább arra nem kell költeni, ami megterem. Néha még sütiket, tortákat is sütök családi rendezvényekre. - Ezeket mind eladja? - Nem, tulajdonképpen nem. Nem vagyok kereskedő és nem akarok illegális dolgokat csinálni. Van valaki, aki ezeket átveszi tőlem, ad amennyit jónak lát, aztán, hogy ő kinek adja tovább, azt nem tudom. A sütés pedig, amolyan segítség, nincs fix tarifája, mindenki annyit ad, amennyit rászán. Nincs állandó munkám, ezek lehetőségek, amiket ki kell használni, hogy valahogyan megéljünk. De csak ebből, kizárt, hogy fenn tudjuk tartani magunkat. - És akkor most? - Hát, van egészségügyi végzettségem, talán külföldre kellene mennünk. Ahogy körbenéztem, nemcsak a fizetések jóval magasabbak, de a gyermekek után járó támogatások is. Szerkesztői megjegyzés: Nemcsak az emelt családi pótlékot, és ezzel a hosszabbított GYES-t vonták meg a legtöbb asztmás gyermek szülőjétől, hanem sok gyógyszer támogatását is, ami szintén nagy anyagi terhet ró a beteg gyermekek családjára.
 

Oldalak

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1