Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

Moldova szintjére csúszhat vissza Ukrajna

A tavaly bő két százalékkal növekedő ukrán gazdaság az idén három százalékkal nőhet, s a jelenleg 15 százalék körüli infláció is megfeleződhet. A kormány várakozásait az IMF is megerősítette – írja az MNO. Mindez arról árulkodik, hogy a 2014 után a korábbi évekének nagyjából a felére zsugorodott gazdaság túljutott a mélyponton.

Máshonnan nézve, ez a világ átlagánál szerényebb növekedés egyelőre legfeljebb arra elég, hogy Ukrajna megelőzze Moldovát és néhány országot az Európa legszegényebb országa címért folyó „versenyben”.

Lehet bűvészkedni a számokkal, de mindennél árulkodóbb, hogy az egy főre jutó GDP 2007-ben Ukrajnában még 160 százalékkal volt nagyobb a moldovainál, míg most csak nyolccal, miközben a moldáv gazdaság nagyobb ütemben, évi négy százalékkal növekszik – mondta az Atlantic Council főmunkatársa, Anders Aslund. Hasonló véleményen van Vszevolod Sztapanyuk ukrán közgazdász is, aki szerint a mostani növekedés nem elég ahhoz, hogy az ország kilábaljon a válságból.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) helyettes vezetője, David Lipton arra figyelmeztet, hogy az ukrán gazdaság könnyen visszaeshet a három évvel ezelőtti szintjére. Kockázatosnak tartja például az egyes szektorokban az inflációhoz képest túlságosan megemelt béreket. Az Ukrajnának az összeomlás idején 17,5 milliárd dolláros mentőövet adó, ám a kormánnyal folyamatos vitában álló IMF illetékesei szerint a gazdaság rövid távú kilátásai pozitívak, a beígért reformok végrehajtása nélkül azonban középtávon már nem tartható ez a növekedés. A valutaalap a korrupcióellenes küzdelem mellett elsősorban a nyugdíj- és földreform folytatását szorgalmazta, illetve a privatizáció felgyorsítását kérte. Kijev azonban nem csak a reformok fájdalmas volta, így ennek politikai következményei miatt ódzkodik az átalakításoktól. A kormány mögött álló oligarchák ugyanis attól tartanak, hogy a zsírosabb falatokat elveszik előlük a külföldiek.

Az ukrán gazdaság növekedése már 2013-ban megtört, majd a háború miatt 2015-ben elérte a mélypontot. A turizmusra, a mezőgazdaságra, a halászatra és a bányászatra épülő Krím elvesztése e szempontból nem mérvadó, hiszen a félsziget finoman szólva nem játszott jelentős szerepet az ukrán gazdaságban, a nemzet összterméknek mindössze 3,2 százalékát adta. Egészen más kérdés a Donbasz jelentős részének elvesztése. Ez a régió ugyanis a 2012-es adatok szerint a GDP 16 százalékát adta. A teljes ukrán ipar negyede itt összpontosult, míg az exportból 27 százalék volt a részesedése. Doneck környékén volt Ukrajna legnagyobb szénlelőhelye, a térségben 17 szénbánya működött, illetve öt jelentős acélipari gyár is üzemelt. Ezek kiesése mellett különösen megviselte a gazdaságot a fegyveres konfliktus és az állam látványos meggyengülése, a korrupció és az oligarchikus berendezkedés virágzása.

Forrás: Kárpáthír

Rovatok: 
Kárpátalja
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1