Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

A Független Újságírók Szövetségének Alapszabálya 2017.03.05

A Független Újságírók Szövetségének Alapszabálya  2017. 03.05.

Elhatározva a Független Újságírók Szövetsége Egyesület alapszabályának módosítását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet új alapszabályát:

I.Az egyesület adatai

1.  Az egyesület neve: Független Újságírók Szövetsége Egyesület. Rövidített elnevezése: FÚSZ
2.  Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Federation of Independent Journalist
3.  Az egyesület székhelye: 4400 Nyíregyháza, Május 1. tér 7. IV/20.
4.  Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
5.  Az egyesület honlapjának címe:
www.fusz.hu
6.  A szervezet alakulásának időpontja: 1996. december 29.
7.  Cégbejegyzési száma, bírósági nyilv. Száma: Pk.60.016/1997 1495.
8.   Az egyesület adószáma: 18799949 – 1 – 15
9.. Az egyesület statisztikai számjele: 18799949-9499- 517-15
10. Az egyesület bankszámla száma: Szabolcs Takarékszövetkezet 68800099-11046099
11.A Független Újságírók Szövetsége érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseletet ellátó, független nyilván-tartott tagsággal rendelkező egyesület. A Küldöttgyűlés által megállapított és jóváhagyott Alapszabály szerint működik.
 

II.Az egyesület célja, tevékenysége 

Az egyesület célja: .

A  FÚSZ a demokráciát és sajtószabadságot elfogadó, magyar és külföldön dolgozó magyar újságírók demokratikus, pártoktól, állami szervektől független, egyesületi formában működő szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti és kulturális szervezete. Célja és feladata tagjainak szakmai, jogi, erkölcsi és szociális érdekvédelme, az egyetemes magyar és magyarországi vidéki nyilvánosság működésének elősegítése. Együttműködés hazai és külföldi szakmai szervezetekkel 

Az egyesület tevékenysége:

1.Tevékenységét  az Alapszabály és jogszabályok előírása szerint, önálló jogi személyként végzi.
- Kiáll a sajtószabadság érvényesülése mellett,
- fellép a nyilvánosságot korlátozó törekvések, intézkedések, a nyilvánossággal való visszaélések ellen,
- képviseli a szakma érdekeit, fontos tájékoztatási és sajtót érintő kérdésekben.
- Ügyel az újságírás erkölcsi tisztaságára, elősegíti az újságírás színvonalának emelését.
- Jogi, erkölcsi védelmet nyújt tagjai részére gazdasági, politikai, egyéb hátrányos megkülönböztetések ellen.
- Kapcsolatot tart hazai-és külföldi újságíró szervezetekkel,
- kulturális eseményeket szervez, (irodalmi előadó estek, történelmi témájú előadások, szavaló versenyek)
- szakmai képzéseket szervez, saját szervezésű újságíró iskolát működtet
- kapcsolatot tart képzési helyekkel,
- történelmi, irodalmi témájú könyvek adományozásával támogat az egyesület által patronált iskolát, iskolákat
- támogatja és segíti segíti a Kárpátaljai, Felvidéki, Erdélyi, Vajdasági újságíró hallgatók képzését
- A  FÚSZ tagjai közül a kimagasló munkát végző újságírókat – anyagi  lehetőségeihez mérten – kitüntetésben, jutalmazásban részesíti, részesítheti. Az „elismerés” érdekében kitüntetéseket hozhat létre, jutalmazásokra javaslatot tesz, ilyeneket maga is adományoz.
- Külső személyekkel, és a tagsággal történő kapcsolattartás érdekében technikai felszereléssel ellátott irodát tart fenn, azt működteti. Saját honlapot, honlapokat működtet, lapot, antológiát, könyveket ad ki, internetes televíziót indít.
- A FÚSZ zavartalan működése, valamint a felsorolt célok anyagi forrásainak megteremtése érdekében, e célból – azokkal ellentétben nem álló, és a célokat nem veszélyeztető módon és mértékben –Alapítványt, gazdasági társaságot, vagy gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vállalkozási tevékenységet folytathat költségei előteremtése, a nemzeti újságírás és a média hálózat fejlesztésének a résztvevői díjazására, non-profit alapon. 
- A FÚSZ tagjai részére fényképpel ellátott igazolványt állít ki, mely az éves tagsági díj befizetését igazoló érvényesítő „bélyeggel”  együttesen használható, azzal együttesen érvényes.
 

2. A Független Újságírók Szövetsége közhasznú szervezetként az alábbi tevékenységeket végzi: (1997.évi. CLVI.törvény 26.§.c) pont:
-         emberi és állampolgári jogok védelme
-         oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
-         kulturális tevékenység
-         hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esély-egyenlõségének elõsegítése, 
-         a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 
-         támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;
-         kulturális örökség megóvása 

3. A közhasznúsági jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és elfogadni, mely tartalmazza
a)      a számviteli beszámolót;
b)      a költségvetési támogatás felhasználását;
c)       a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d)      a cél szerinti juttatások kimutatását;
e)       az államháztartás bármely alrendszerétől, a kisebbségi, települési önkormányzattól és az önkormányzatok társulásától, valamint mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f)       a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g)      a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámolót. 

4. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő június 30-áig az egyesület honlapján vagy egyéb módon közzé kell tenni; a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot készíthet.
5. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
6.  Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; vállalkozási tevékenysége érdekében gazdasági társaságot hozhat létre.
7. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.
 
8. Az egyesület működésével kapcsolatos valamennyi iratba munkaidőben, előzetes időpont-egyeztetés alapján az egyesület székhelyén bárki betekinthet. A betekintés nem járhat a személyiségi jogok és az adatvédelem sérelmével.
Az egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, továbbá beszámolóinak közléséről az egyesület saját internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Ezeket az adatokat a székhelyen is ki kell függeszteni.
 

III.Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok 

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.Tagdíj 

l.  Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 12.000,- Ft (azaz tizenkétezer Forint), amelyet legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő befizetés, vagy átutalás útján megfizetni.
Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. 

V.A tagság 

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja és a tagsági viszony feltételeinek megfelel A FÚSZ-nak rendes, valamint pártoló és örökös (két utóbbi különleges jogállású tagság – Ptk. VII. fejezet 3:65. §. (2). bek. szerint) tagjai vannak.

Rendes tag lehet:

a)  aki legalább egy éve újságírói, vagy annak minősülő tevékenységet folytat tájékoztatási szerveknél, írott és elektronikus médiáknál. Szabadfoglalkozású, vagy vállalkozó újságíró, rendszeresen publikál, szerkesztői, operatőri, fotós, vagy az újságíráshoz kapcsolódó munkát végzett, vagy végez,
b)   vagy aki a Független Újságírók Szövetsége által indított újságíró tanfolyamot elvégzi.
 

Nem lehet rendes tagja a szövetségnek:

a)  aki súlyos szándékos bűncselekményt (bűntett)  követetett el, és a Bíróság ezért jogerősen   elítélte,
b) aki más újságíró szövetség tagja. ( Kivéve : ha a tag többes állampolgárságú, ezért más ország újságíró szövetségének is tagja),  
c) aki súlyos etikai vétséget követ el, a FÚSZ, vagy a FÚSZ választott tisztségviselőinek jó hírnevét megsérti.    
 

VI.A tagsági jogviszony keletkezése, és megszűnése 

    Az egyesületi rendes tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezett. Az egyesület megalakulását követően a rendes tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot írásban a FÚSZ által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. A tagfelvételhez az Elnök és legalább egy tag ajánló véleménye is szükséges. Az Elnökség határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. 

Pártoló tag lehet:  Az a természetes, ill jogi személy, aki vagyoni hozzájárulással támogatja a Független Újságírók Szövetségét. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik, az egyesület ülésein tanácskozási joggal vehet részt. Tisztségviselővé nem választható. 

Örökös tag lehet: Az a rendes tag, aki alapítója a FÚSZ-nak, annak munkájában megalakulásától tevékenyen részt vesz,valamint, aki legalább 15 éve rendes tagja a szövetségnek, annak munkájában tevékenyen részt vesz, és kimagasló munkája miatt a „Nemzeti Újságírásért” elnevezésű kitüntetésben részesült. Az örökös tagsággal tagdíjmentesség jár, az örökös tagot a rendes tagokra vonatkozó jogok megilletik.
Pártoló, illetve örökös tagság megállapításáról az egyesület Elnöksége határoz egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. 

1.   A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével,
b./ Ha a tárgyévi tagsági díjat írásbeli figyelmeztetés ellenére, az adott év január 31. napjáig nem fizeti meg
c./ A tag kizárásával, Etikai Bizottság határozata alapján

2.  A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.  Az egyesület Etikai Bizottsága nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt,
-   aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Küldöttgyűlés határozatát súlyosan megsérti,
-   aki
a FÚSZ tisztségviselőit, vezetőit sértegeti, jó hírnevüket megsérti, ilyen tevékenységben részt vesz.
-   Az egyesület belső adatait, ügyeit illetéktelen személyeknek továbbítja.
-   aki a FÚSZ-t hátrányos helyzetbe hozza azáltal, hogy az egyesületnek anyagi, vagy erkölcsi kárt okoz.

-  aki írásbeli felszólításra sem rendezi éves tagdíját. A kizárás előtt az elnökség a kizárás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel 15 napos póthatáridő  kitűzésével írásban  hívja fel a rendes tagot a teljesítésre.
-   akiről kiderül, hogy más újságíró szövetségnek is tagja (kivéve, ha a tag többes állampolgárságú, és az adott ország újságíró szövetségének is tagja)
-   Akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt.              

   A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Etikai Bizottság folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Etikai Bizottság ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
    Az Etikai Bizottság a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
   A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú Etikai Bizottsági határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Elnökségéhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnöknek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli elnökségi ülést. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökség határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
    Az egyesület az egyesületi tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja, ha a tagról kiderül, hogy nem felel meg a jelen alapszabályban előírt feltételeknek.

Fellebbezési eljárás:

a.)  A rendes tagnak az egyesület alapszabályát vagy küldöttgyűlési  határozatát súlyosan sértő magatartása esetén az Etikai Bizottság bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
b.) A kizárást kimondó határozatot indoklással ellátva, írásba kell foglalni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
c.) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.
d.) Az Etikai Bizottság a rendes tagot kizáró vagy elmarasztaló döntése ellen az elmarasztalt rendes tag fellebbezéssel élhet, melyet  az Elnökséghez címezve, az Etikai Bizottsághoz kell írásban, a kézbesítéstől számítva 8 napon belül benyújtani. A fellebbezésről az Elnökség a kézhez vételtől számított 30 napon belül dönt.
 

VII.A tagok jogai 

1.   Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni,  az egyesület szolgáltatásait igénybe venni, irataiba betekinteni
b./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
c./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
d./ A tag a Küldöttgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Küldöttgyűlés levezető elnökének a Küldöttgyűlés kezdetén átadni.
e./ A Küldöttgyűlés valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik
 

VIII.A tagok kötelezettségei 

1.  Az egyesület tagja:        
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
 

IX.Az egyesület szervei 

Az egyesület szervei:
a./ Küldöttgyűlés (30 fő)
b./ Elnökség (7 fő)
c./ Etikai Bizottság (5 fő)
d./ Ellenőrző Bizottság (5 fő)
 

A Küldöttgyűlés
2.   A küldöttgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
3.   A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása; névváltoztatása, megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
b) a vezető tisztségviselő, elnökségi tagok megválasztása, visszahívása;
c) az éves költségvetés elfogadása,
d) az éves beszámoló - az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
e) az Etikai Bizottság és az Ellenőrző Bizottság tagjainak, póttagjainak megválasztása,
f)  döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
k) Megalkotja az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát
4.   A küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. 
5.  A küldöttgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
 Ha a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
 
   A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
   A küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
   A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
   Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.    

6.   Az elnökség köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális létszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9.  A küldöttgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a)   az egyesület nevét és székhelyét;
b)   a küldöttgyűlés helyét és idejét;
c)   a küldöttgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének  nevét;
d)   a küldöttgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e)   a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10.  A küldöttek határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c)      aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f)       aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11.  A küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12.  A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
 

A küldött megválasztása

   A küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező résztvevői a küldöttek. Az Elnökség, az Etikai-és Ellenőrző Bizottság  tagjai – ha nem küldöttek – tanácskozási joggal vesznek részt a küldöttgyűlésen.
     A Küldöttgyűlés küldötteit régiónként választja meg, egyéni jelölés útján. Összesen 30 küldött lehet, régiónként 15-15 fő. Amelyik megyében nincs tagja a FÚSZ-nak, az adott régió bármely megyéjéből, bármely tag képviselheti azt a megyét, amennyiben küldöttnek megválasztják.

    Régiónként küldöttválasztó ülést kell tartani. A küldöttválasztó ülésen a régióban lakó rendes tagok vehetnek részt és rendelkeznek szavazati joggal. A küldöttválasztó ülés akkor határozatképes, ha azon a régió rendes tagjainak több, mint fele jelen van.
     A küldöttválasztó ülést az Elnökség hívja össze, írásban, levél, illetve e-mail formában (igazolható módon), legalább 5 nappal a küldöttválasztó ülést megelőzően.
 A küldöttválasztó ülést  a jelen lévő, szavazati joggal rendelkezők által megválasztott levezető elnök vezeti le. Ha az ülés nem határozatképes, úgy 8 napon belüli időpontra a levezető elnök, vagy az Elnökség által összehívott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
    Az ismételten összehívott ülésen csak az eredeti meghívóban szereplő napirend tárgyalható, kivéve, ha az ismételten összehívott ülés már határozatképes, és a rendes tagság több, mint fele javasolja új napirendi pont felvételét.
    A küldöttválasztó ülésen bármely régióbeli vagy régión kívüli rendes tag jelölhető, illetve  megválasztható küldöttnek. Jelöltté az válik, aki legalább egy régióbeli rendes tagtól írásbeli ajánlást kap. A jelöltek nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk esetén elfogadják-e a küldötti tisztséget.
    A küldöttek személyéről a küldöttválasztó ülés dönt. A jelöltek közül az lesz a hivatalos küldött, aki a régión belül az első tíz legtöbb szavazatot kapja.
A küldöttek mandátuma öt évre szól, de a küldöttválasztó ülés bármelyik küldöttgyűlésre a régiek helyébe új küldötteket választhat.
 

Küldötti régiók: 

1.  Dunántúli régió (15 küldött).
E régióba tartoznak a Felvidéken, Vajdaságban élő tagok, és az alábbi megyék:
1.Baranya,  2. Fejé,  3. Győr-Moson-Sopron,  4. Komárom-Esztergom,  5. Somogy,  6. Tolna,  7. Vas,   8. Veszprém,   9. Zala megye,  10.Budapest, 

2. Tiszántúli régió (15 küldött)  E régióba tartoznak a Kárpátaljai, Erdélyi tagok, és az  alábbi  megyék:
1. Bács-Kiskun, 2. Békés megye, 3. Borsod-Abaúj-Zemplén, 4. Csongrád, 5. Hajdú-Bihar, 6. Heves, 7. Jász-Nagykun-Szolnok, 8. Pest, 9.Nógrád  10.Szabolcs-Szatmár-Bereg megye    

X.

A  Független Újságírók Szövetségének  Elnöke: 

a.) Elnököl az üléseken, képviseli a FÚSZ-t közéleti eseményeken, harmadik jogi és természetes személyekkel szemben, bíróságok, hatóságok és más szervek előtt.
b.) Irányítja az egyesületet,  ellenőrzi a szervezet tevékenységét, gazdasági és ügyviteli munkáját.
c.) Személyesen gyakorolja az utalványozási jogot.
d.) Munkáltatói jogokat gyakorol a FÚSZ alkalmazottai fölött
e.) Tevékenységét fő, vagy mellékállásban, munkaviszony keretén belül végzi, melyért díjazás és költségtérítés illeti meg. Az elnök díjazását az Elnökség szótöbbséggel állapítja meg. Az egyesület a megállapított munkabért és annak közterheit minden hónap 10. napjáig köteles részére, illetve az adóhatóság felé kiegyenlíteni.
f.) Az Elnök helyi, és helyközi utazási költségként elnöki teendőinek végzéséhez a NAV norma szerinti gépkocsi, illetve közforgalmi járművek közlekedési költségeinek megfelelő térítésére tarthat igényt.
g/ Az elnök megbízást adhat, vagy felkérheti az egyesület bármely tagját helyettesítésére, az egyesület adott helyen, illetve eseményen való képviseletére. A felkért tagot a képviseletért munkabér nem illeti meg, igazolt, (kiküldetési)  költségeit azonban az egyesület köteles megtéríteni.
h.) A FÚSZ elnökének megbízatása  5 (öt) évre szól.
 

XI.

Elnökség 

l.  Az elnökség az egyesület 7 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2.   Az elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
     A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
4.     Az egyesület vezető tisztségviselői:
 

Az egyesület elnöke: 1. Lezsákné Gyöngyösi Zsuzsanna  (Anyja neve: xxxxxxxx)
                                       . Lakcíme: xxxxxxxx.        
 
Alelnök:               :        2. Dr.Gyüre Csaba  (Anyja neve: xxxxxxxx)
                                         Lakcíme: xxxxxxxx
Alelnök:                        3. Dr.Nagy Attila   (Anyja neve: xxxxxxxx)
                                         Lakcíme: xxxxxxxx.
Elnökségi tag:              4. Dr.Horváth Gyula: (Anyja neve: xxxxxxxx)
                                         Lakcíme: xxxxxxxx.
 
                                     5. Tőke Péter (Anyja neve: xxxxxxxx )
                                         Lakcíme:  xxxxxxxx
                                    
6. Kutasi László  (Anyja neve: xxxxxxxx )
                                         Lakcíme: xxxxxxxx.

                        7.  Minda Zoltán  (Anyja neve: xxxxxxxx)
                                          Lakcíme.  1054. xxxxxxxx                                                         
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
 

17.  Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./   az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./   a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
c./   az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése; tagsági díj megállapítása
d./   az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./   Tisztségviselők munkaszerződésének megkötése, munkabér megállapítása 
f./    a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g./    az elnökség által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h     a tag felvételéről való döntés.a tagság nyilvántartása;
i./    az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./    az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./    az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l./    döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
 

18.  Az elnökség üléseit szükség szerint, de negyedévente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
    Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.
 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a)   akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d)  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f)   aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XII. Az Ellenőrző Bizottság 

1.   A FÚSZ és vállalkozásai gazdálkodásának és pénzkezelésének ellenőrzésére a küldöttgyűlés titkos szavazással megválasztja az öt tagú ellenőrző bizottságot.  
2.   A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
3. A bizottság akkor határozatképes, ha az elnök és kettő tag jelen van. Az Ellenőrző Bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű többségi szavazással hozza.
4. Határozathozatalnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
5. Ha két küldöttgyűlés között az elnök megbízása megszűnik, helyére a bizottság választ ügyvezető elnököt tagjai sorából.  A kieső tag helyére a választáskor soron következő tag kerül a bizottságba.
6. Az Ellenőrző Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.
7. A Bizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt más tisztséget az egyesületen belül nem viselhetnek.
8. A bizottság feladata minden év végén a zárómérleget, a gazdasági ügyvitelt, a pénz- és vagyonkezelést, valamint  az ezekre vonatkozó könyvelést, iratokat stb  megvizsgálni.
9. Az Ellenőrző Bizottság jelentését az egyesület költségvetéséről, éves beszámolójáról és vagyongazdálkodásáról. az Elnökség elé terjeszti. A jelentés elfogadásáról a Küldöttgyűlés dönt (V.fejezet. 2/b pont).
 

XIII. Az Etikai Bizottság 

1. A küldöttgyűlés titkos szavazással 5 tagú Etikai Bizottságot választ, sorrendiség megjelölésével arra az esetre, ha a bizottságból bárki lemond tisztségéről.
2. Az Etikai Bizottság figyelemmel kíséri tagjainak magatartását.  Első fokon dönt etikai ügyekben. 
3.A bizottságból kieső elnök helyére a bizottság választ ügyvezető elnököt tagjai sorából, a kieső tag helyére a küldöttgyűlésen választott póttag kerül a bizottságba.
4. Az Etikai Bizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt az egyesületen belül más  tisztséget nem viselhetnek.
5.Az Etikai Bizottság tevékenységéről az Elnökségnek számol be.
6./ Az etikai eljárás során bármely rendes tag bármely másik rendes tag ellen etikai eljárást kezdeményezhet. Az eljárás írásbeli kérelemre indul.  A kérelemben elő kell adni a kérelmezett személy által elkövetett cselekményeket.
   Az Etikai Bizottság a kérelmet megvizsgálja és titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt arról, hogy a kérelmezett személy követett-e el etikai vétséget, avagy nem.  Döntéséről írásbeli határozat formájában értesíti a kérelmezőt és a kérelmezettet is. Döntése ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Elnökséghez lehet fellebbezni. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt a fellebbezés ügyében.
 

7. Az Etikai Bizottság az alábbi döntéseket hozhatja:
- elutasítja a kérelmet
- a rendes tagot figyelmeztetésben részesíti
- a rendes tagot szigorú megrovásban részesíti
- a rendes tagot kizárja az egyesületből
 

8.Etikai ügyek 
1. Etikai vétséget követ el az az újságíró, aki az Újságírói Etikai Kódex, az Alapszabály előírásait, illetőleg  a társadalmi együttélés normáit megszegi.
2. Az Etikai Bizottság eljárást saját hatáskörében, az Elnökség kezdeményezése, illetőleg panasz alapján folytat le. 
3.Az Etikai Bizottság etikai eljárást kezdeményez, és tagságát kizárással megszünteti annak a tagnak, aki a szövetséget, annak választott tisztségviselőit sértegeti, rágalmazza, vagy a szövetség jó hírét viselkedésével  veszélyezteti, annak anyagi, - vagy erkölcsi kárt okoz.
 

XIV.

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

1. A „ Nemzeti Újságírásért” kitüntetést Lezsákné Gyöngyösi Zsuzsanna hozta létre 2009. január 01 napján. A kitüntetés adományozásának célja azok munkájának elismerése, akik újságírói tevékenységükkel, illetve az egyesület javára végzett más szolgáltatásaikkal a nemzeti újságírás ügyét és az egyesület célkitűzéseit hathatósan elősegítik
A kitüntetések évente kettő alkalommal – március 15-e és október 23-a  - kerülnek átadásra, arany, ezüst és bronz fokozatban.

a./ „ARANY” fokozatú kitüntetés adható annak a személynek, 
- aki a nemzeti újságírás érdekében legalább 15 éven keresztül  kimagasló újságírói tevékenységet folytatott.
- kimagasló munkájával segítette vagy segíti a nemzeti újságírást, és a Független Újságírók Szövetségét.

b./ „EZÜST” fokozatú kitüntetés adható annak a személynek, aki a Független Újságírók Szövetségéért hosszú időn keresztül lelkiismeretes, áldozatos  munkát végzett.
c,/ „BRONZ” fokozatú kitüntetés annak a személynek adható,
- aki legalább 10 éve tagja a szövetségnek, és munkájával nagy mértékben  segítette a szövetség  tevékenységét
- aki nem tagja a szövetségnek, de munkájával, egyéb tevékenységével segítette, vagy segíti a nemzeti újságírást.
2.A kitüntetések részletes leírását az Alapszabály 2. sz. melléklete tartalmazza.
 

XV..

Záró rendelkezések 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. 

Kelt:Budapest..  2017.év.  március hó   5. napján 

Lezsákné Gyöngyösi Zsuzsanna  
elnök

Tanú:   
Tóth Jánosné                                                                                                   
Lakcíme:  xxxxxxxx
Személyi igazolvány száma:  xxxxxxxx

Tanú:  
Szilágyi János                                                                                                     
Lakcíme:  xxxxxxxx
Személyi igazolvány száma: xxxxxxxx

ALAPSZABÁLY   1.SZ. MELLÉKLET: 

A Független Újságírók Szövetségének alapító tagjai:
Alapítás időpontja:   1996.december 29.

1./ Stevanyik Sándorné  (Később: Lezsákné Gyöngyösi Zsuzsanna). Nyíregyháza.
2./ Stevanyik Anita  (Nyíregyháza)
3./ Néző László  (Berkesz)
4./ Garamvölgyi Imre (Nagydobos)
5./ Dr.Baráth Andrea  (Kisvárda)
6./ Dr.Krafcsik István (Nyíregyháza)
7/  Stevanyik Sándor  (Nyíregyháza)
8./ Orosz Edina  (Nyíregyháza)
9./ Máyer Zita  (Oros)
10./ Rangoni Claudia (Nyíregyháza)
11./ Fekete Tibor (Nyíregyháza)
12./ Sipos József  (Nyíregyháza)
13./ Kindrusz Barbara (Nyíregyháza)
14./ Pásztor Sándor (Nyíregyháza) 

ALAPSZABÁLY  2.SZ. MELLÉKLET:

A „Nemzeti Újságírásért” arany, ezüst, és bronz fokozatú  kitüntetés leírása: 

Ősi magyar motívumot ábrázoló – melynek elnevezése: Boldogasszony csillaga – ezüstből készült, (arannyal és bronzzal futtatva) a négy égtáj irányába mutató, csillag alakú, 3 cm átmérőjű érem, mely kizárólagosan a Független Újságírók Szövetsége felkérésére készül.

Készítője: Magyar Ékszer KFT

Átadása selyemmel, vagy bársonnyal bélelt dobozban, melyhez tartozik:  1 db  szalag, érem-akasztóval, a dobozon belül 1 db, a kitüntetés fokozatának megfelelő arany-ezüst vagy bronz színű gravírozott tábla a kitüntetett nevével, a  kitüntetés sorszámával ellátva, valamint egy darab plasztik igazoló kártya.

Rovatok: 
Hivatalos közlemények
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1