Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

Fókuszban - Ki áll majd a szószéken?

MIKÖZBEN A KATOLIKUS VALLÁSÚ EMBEREK száma majdnem megduplázódott a világon, a papok létszáma folyamatosan csökken a hetvenes évek óta. Magyarországon vészesen! Például Baranyában előfordul, hogy akár 13-15 települést lát el egy ingázó plébános. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imahadseregbe toborozza a híveket a lelkészhiány leküzdésére, és Ferenc pápa is merész dolgokat fontolgat: nyitott arra, hogy egyes esetekben házas férfiak is választhassák a papi hivatást.
Mosolyogva emlékszik vissza arra az egykori hivatástisztázó lelkigyakorlatra Árus-Kovács Gábor római katolikus plébános, amikor püspökének feltette a kérdést, hogyan lehetne belőle missziós pap. A lelki vezető csak ennyit felelt: „Gábor, Magyarország missziós terület.” És ő itthon maradt, hogy a saját bőrén tapasztalja nap nap után, mennyire igaz.Majd’ tíz évvel ezelőtt helyezték a Veszprém megyei Nemesszalókra. Üres, romos plébánia várta. Önkéntes fiatalokkal, pályázati pénzből, apránként újították fel, a berendezést pedig a függönytől a bútorokig, a hűtőtől a tévéig a hívek hordták össze. Innen ingázik – tíz település esik rá.

Hittan-óvoda Marcalgergelyiben. Fotós kollégánk Árus-Kovács Gábor római katolikus pap egy napját fényképezte végig - Árus-Kovács Gáborhoz tíz település lelki gondozása tartozik
Fotó: Németh András Péter

Heti háromszor késő délutánig tanít, három iskolában és öt óvodában viszi a hittanórákat. Szombat-vasárnap három-három szentmisét tart. Hol esket, hol temet. Egyszer ökumenikus bált, másszor zarándoklatot vagy koncertet szervez. Mégis, egy panaszos szava nincs sem a túlterheltségről, sem a rohangálásról.
Azért választotta ezt a hivatást, mondja, hogy elmélyülhessen az istenhitben.
Csak az a rengeteg papírmunka ne volna! A naptárát mutatja, az időpontok és kötelezettségek mellé különböző jeleket vés fel. Saját találmány. Így követi nyomon, hol tart az adminisztrációval.
– Sajnos öregszem – csúszik ki száján mégiscsak egy sóhaj. – Harminckilenc éves vagyok, nem bírok már úgy éjszakázni. Régebben éjjel 2-3 óráig is ébren maradtam, míg a végére nem értem az iskolai, egyházmegyei e-naplós bejegyzéseknek vagy a határidős pályázati elszámolásoknak – mostanság kidőlök éjfél tájban.
   Pedig messze még a szolgálat vége: a katolikus papok 75 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Nem egy kollégája 80 fölött is aktív. Muszáj is, hiszen fogyatkozik az utánpótlás.
– Hiába üldözték évtizedeken át az egyházakat, mégis akkoriban sokkal többen bírták a vallást, mint napjainkban. Akkor még élt az emberekben a sok száz éves hagyomány, amelyben a magyarság összefonódott a hittel. Ez veszett ki mára. Nincs kiegyensúlyozott családi háttér, nincs vallásos neveltetés. Nem fontos a hit. Az emberek néhány évtizednyi jólétben gondolkodnak, nem az örök létben. Nincs, ami elvinné a gyermekeket az Úrjézushoz.
   Sokan gondolják úgy, hogy a római katolikus egyház esetében a cölibátus, vagyis a papi nőtlenség fogadalma riasztja el a fiatalokat az elköteleződéstől.
   Gábor atya szerint nem ez a lelkészhiány legfőbb oka, sokkal inkább felelős az értékvesztett társadalom. Régen hősnek számított, ha valaki a hazának vagy istennek áldozta az életét. Ma csak az „én, én, én” számít, s ebbe nem fér bele semmiféle lemondás és áldozathozatal.
– A mai fiatalok nem tudnak úgy gondolni a papi hivatásra, mint egy szerelemre. Nehéz, ez igaz, hiszen a Jóisten messze van – a földi lányok meg csupán karnyújtásnyira. Ez is család, a maga módján. Szerintem a cölibátus egyszerűbb, mint a házasság: itt csak én tudom elrontani, Isten biztosan nem fogja.

   Neki könnyebb, mint sok magányos paptársának – ismeri be Gábor atya. Amikor a hideg, sötét téli estéken hazatért, nemcsak az adminisztráció várta, hanem beteg édesanyja is, aki vele él. Sűrűn látogatják a lánytestvérei, és vannak keresztgyerekei. Zsibongó családi életről mesél, s közben egy ezüst emlékplakettet simogat. Családi ereklye, a Győrött vérrel könnyezett Szűz Máriát ábrázolja. A nagyszülei kapták 1947- ben az esketésükkor az egyik távoli rokonuktól: Mentes Mihály győri kanonok, papköltő az egyetlen előd az egyházi pályán.
  Szalad az idő, neki is robognia kéne már. Szó szerint is. A motorozás fiatalkori szerelem, a nebulók örömére nem ritkán egy 650-es „óriásrobogóval” fut be a hittanra. Az első járgánya, egy 1964-es, 50 köbcentis Riga 4-es a sufniban várja a megújulást. Ráférne a karburátorra a tisztítás, csak be ne álljon a motor – lélekben a fészerben jár. 
   Nem látom értelmét szabadidőről faggatni. Amikor a kapuig kísér, a facsemetéi láttán meglep: idővel ezek is pálinkát teremnek majd. A telek végi nagy körtefával kezdődött minden. Ha az édesanyja ért ki előbb, kompót lett a termésből, ha ő, egy hordóban összegyűjtötte, hogy majd pálinkát főz belőle. Faluhelyen ezt így illik – tudta ő a szokást, csak nem értett hozzá. Nem szégyellt kérdezni, idővel csiszolta a tudományát és szélesítette a palettáját, almától a bodzán és a meggyen át a barackig. Olyannyira, hogy legutóbb az ökumenikus bálon a plébános 2010-es szilvapálinkáját vitték el fődíjként, stílusosan.

(szijjártó)

FERENC PÁPA TABUKAT DÖNTÖGET
   A római katolikus egyház törvényei szerint a papok nem házasodhatnak, mivel Krisztus személyében és nevében az evangélium hirdetésének a szolgái, ugyanúgy nőtlenek, mint ahogy Jézus is. Éppen ezért számít sokak szemében tabunak Ferenc pápa minapi nyilatkozata: az óriási paphiány miatt nem zárkózik el annak megfontolásától, hogy az egyházban egyes esetekben nős férfiak is szolgálhassanak. Az egyházfő szerint meg kell vizsgálni, a „viri probati” működhet-e. A latin kifejezés arra utal, hogy a katolikus egyház történelme során már korábban is bevont a közösségi szolgálatba tapasztalt, erős hitű, idősebb nős férfiakat. Eddig legfeljebb diakónussá szentelték őket, ami azt jelenti, hogy egy sor lelkipásztori feladatot elvégezhettek, szentmisét azonban nem tarthattak, csak igeliturgiát, mert a papsághoz kötődő szentségek kiszolgáltatására nem kaptak felhatalmazást. A jövőben házas férfiak jelentkezhetnének szolgálatra, de a már felszentelt papok hivatásuk ideje alatt továbbra sem köthetnek házasságot. A katolikus egyházban egyébként van példa arra, hogy házas férfiak papként szolgálnak: protestáns házas papokból – akik áttértek a katolikus vallásra – lehetnek római katolikus papok, továbbá a keleti rítusú (görög)katolikusok esetében eddig is elfogadták a házas férfiak pappá szentelését.

MEG KELL TARTANI A GYEREKEKET
   Az etikaoktatás helyett hit- és erkölcstanra beíratott gyerekek harminc százaléka nincs megkeresztelve, további ötven százalékuk az egyházhoz aktívan nem kötődő családban nevelkedik – derült ki a napokban a Magyar Katolikus Egyház Esztergom–budapesti Főegyházmegyéjének felméréséből. A nem vallásos szülők döntése és bizalma egyszerre megtiszteltetés, evangelizációs lehetőség és olyan kihívás, amely egészen új szemléletet kíván a hitoktatóktól. Az, hogy az iskolát összekössék a templommal, vagyis, hogy az iskolában hittant tanuló gyermekek a templomi közösségnek is tagjaivá váljanak, mindhárom történelmi keresztény egyház számára komoly kihívás.
A kötelező etika- és a helyette választható hit- és erkölcstanoktatást az állami iskolákban 2013-ban vezették be felmenő rendszerben. Az akkor 1. és 4. osztályban meghirdetett tantárgy a 2016–2017-es tanévre már mind a nyolc osztályban kötelező. Az egyházak tájékoztatása szerint az állami iskolákban 185 458 gyermek jár katolikus hittanra, 75 380 reformátusraés mintegy 11 500 evangélikusra.

SZÁM SZERINT
Érdekes, hogy a 2011-es népszámláláskor 1,6 millióval kevesebben válaszoltak a vallási kérdésre, mint 2001-ben. A legfrissebb adatok szerint a népesség 39 százaléka katolikus (3 871 881 fő), ebből 37 római és 2 görög. A második helyezett a református egyház 11,6 százalékos népességaránnyal (1 153 442 fő). Az evangélikus vallás a harmadik 2,2 százalékkal és 214 965 hívővel.

KOCSMA LEGYEN VAGY KONDITEREM?
  Európa nyugatabbra fekvő országaiban is egyre gyorsuló jelenség a paphiány. Az anglikán, katolikus, református és más felekezetek sorra kényszerülnek templomaik bezárására. Nemritkán befektetőnek ajánlják fel megvételre a település központi részén található épületet. Hollandiában akad példa arra, hogy az Isten házából szupermarket, könyvesbolt vagy kondicionálóterem lett. A funkcióváltó templomok egyik jellegzetes példája a glasgow-i Oran Mor egykori szent helye, ahol a vevők kocsmát, whiskybárt és koncertszínpadot rendeztek be, több mint tíz éve zenekarok, formabontó művészek lépnek fel. Dublinban egy belvárosi gótikus templomot változtattak turistainformációs központtá, ahol szuveníreket is árulnak. A kisebb templomok, imaházak abszurd esetben lakóházakká, luxusotthonokká válnak. Példa erre a Manchester központjában álló Szent György-templom, amelynek a tornyában a befektető egy 230 négyzetméteres, kilencemeletes, liftes, pezsgőfürdős luxuslakást rendezett be.  

IMAHADSEREGBE TOBOROZNAK
– Magyarország különösen nehéz helyzetben van, mert nálunk mostanra érett be az ateista diktatúra gyümölcse – így fogalmazott dr. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a paphiány okait firtató kérdésre. Több olyan generáció nőtt fel, amelynek tagjait tudatosan távol tartották vagy egyenesen eltiltották a vallástól, így értelemszerűen nem tudják továbbadni sem a hitet a gyermekeiknek. Pedig a papi hivatás „melegágya” a család, az a közeg, ahol az ember a mindennapjait éli. – Az a konzumvilág, amelyben élünk, szintén nem segíti a papi hivatás megerősödését.
A hedonista életszemlélet a pillanatnyi örömök megszerzését tartja a legfontosabbnak, a papi hivatás azonban ennek épp az ellenkezőjét akarja bizonyítani. Azt, hogy az embernek a tartós boldogságot kell keresnie, ami csak úgy képzelhető el, ha a lelkében, az értékrendjében, az emberi kapcsolataiban rend van.
  A győri megyés püspökként szolgáló Veres András néhány hete Boldog Apor Vilmosról elnevezett imaszövetséget hozott létre az országszerte tapasztalható paphiány leküzdésére. Körlevéllel fordult egyházmegyéje papjaihoz és híveihez: „Az egyéni imádságaikon túl a közös imaalkalmakkor is rendszeresen kérjék az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába”. A Győri Egyházmegyében a lelkészek több mint fele betöltötte a 73. életévét; jelenleg a hat évfolyamon mindössze 7 papnövendéket képeznek, miközben az elmúlt években számos paptestvérüket elveszítették.
   Veres püspök egy másik intézkedéséből kitűnik, hogy a jelenlegi papság sem tudja már az összes plébániát ellátni az egyházmegyében, ezért néhány éven belül a mostani mintegy százról nagyjából felére csökkentenék a plébániák számát. Akkor is, ha tudvalevő, a plébánia nélkül maradt településeken a tapasztalatok szerint a hívek száma is csökken, és előbb-utóbb komoly fenntartási gondok jelentkeznek a templom épületével kapcsolatban is.
A Dél-Dunántúlon és az Alföld egyes részein még súlyosabb a helyzet.

AZ A VÉLEMÉNYEM 
Dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora:
– Az utóbbi pár évben nálunk is csökkent a lelkészek száma, ám megállt a tendencia. Tavaly nagyon kevesen érdeklődtek a lelkész szak iránt. Idén azonban ismét többen jönnének, látjuk a felvételi papírokból. Túl vagyunk a hullámvölgyön. S fontos az is: teológusaink 40 százaléka nő, és 35-36 százalék a női lelkipásztorok aránya.
   Ők hihetetlen nehéz területeken nagyszerű munkát végeznek.
Egyébként a rendszerváltás utáni időszakban jelentkeztek a legtöbben az Evangélikus Hittudományi Egyetemre, ötször annyian, mint előtte. Akkoriban a gyülekezeti helyeken kívül a kórházakban, iskolákban, börtönökben végzett speciális lelkészi szolgálatokkal nőtt az állások száma is. A három evangélikus püspökünk tíz-tizenöt lelkészt manapság simán el tudna helyezni az egyházban. Lelkészhiányunk főként az Alföldön és a nyugat-dunántúli kisfalvakban van, ahol nem könnyű biztosítani a lelkészi egzisztenciát, sem a gyülekezet működéséhez szükséges anyagi támogatást. Ezért is kezdtünk bele egy új programba: minden egyházkerület három-három missziós gyülekezetet próbál elindítani ott, ahol eddig nem volt lelkészi szolgálat.

K. Á.

Forrás: www.szabadföld.hu

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1