Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Devizahitel csalás

A Magyar Igazság és Élet Pártja Közleménye

Magyarország nemzeti vagyonát a rendszerváltást megelőző és követő privatizáció során szabályosan ellopták, elherdálták. A kifosztott magyar nép utolsó menedéke és a töredékes nemzeti vagyon legnagyobb tétele a magánkézen lévő lakásállomány volt. E vagyonrész megkaparintására az államgépezetbe beépült idegen ügynökök olyan rendszert hozattak létre, amely által üzemszerűvé vált a magyar állampolgárok kifosztása. A Magyar Állam és a felügyelete alatt működő bankrendszer közös felelőssége az a botránysorozat, amely másfél évtizede magyar családok százezreit, magyar polgárok millióit teszi tönkre. A megszállás alatt lévő Magyar Állam vezetői idegen érdekeket szolgáltak amikor a bankrendszer számára lehetővé tették és a törvényesség látszatát keltve megvalósították a magyar polgárok tömeges kifosztását.

Érdemben egyetlen parlamenti párt sem lépett föl a rendszerszintű maffiacsalással szemben, ami önmagában is jelzi a felelősségi legbelső kört. A Magyar Igazság és Élet Pártja a médiában, az utcán és a bíróságokon évek óta jelzi a törvénytelen helyzetet, ugyanakkor a hatalom ideiglenes birtokosai önerejükből nem képesek változtatni a kialakult helyzeten. A zavart tovább növeli, hogy úgynevezett fogyasztóvédők, jogvédők, médiaszemélyiségek, és devizahitel-szakemberek, valamint bejegyzett egyesületek és alkalmi Internet formációk egyaránt önmagukat tüntetik föl egyetlen jogos és hiteles devizehitel szakértőnek, és elvárják a többségtől, az immáron ezres nagyságrendben mérhető devizakárosult szervezetek közül egyedül őket kövessék.

Egy közös tárgyalófél legyen!

A Magyar Igazság és Élet Pártja minden devizahitel károsult szervezet, kezdeményezés és magánember felé javaslattal él. A MIÉP által létrehozott Korrupcióellenes Liga célul tűzte ki a nemzetgazdaságot megbénító folyamatok néven nevezését, működésük bemutatását, a korrupció természetének feltárását, és a szükséges társadalmi elégedetlenségből származó tiltakozás egységesítését, eredményként pedig a kifosztás megállítását, a károsultak kártalanítását. Nem várjuk el egyetlen szervezettől, párttól vagy magánembertől sem, hogy korábbi identitásukat feladva közös védőernyőnk alá álljanak addig, amíg nem győződnek meg annak hatékonyságáról, ugyanakkor szükségét látjuk annak, hogy ne ezernyi, hanem egyetlen szervezet tárgyaljon úgy a kormány, mint a bankok és egyéb kifosztó szervezetek, így a végrehajtók és a Rendőrség felé.

Az elmúlt évek igazolják, hogy 2004 után kialakult egy új társadalmi réteg, melynek létét fenyegeti a maffiatevékenység. A magyar történelem legnagyobb exodusa, a néhány év alatt milliós nagyságrendűvé nőtt elvándorlás is e folyamat következménye. A jelenlegi harmadik Orbán-kormány személyi összetételében is felelősséget visel, hiszen 2001-ig Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz a forint volt, ezért a kölcsönöket és hiteleket és forintban folyósították a pénzintézetek. Az EU-csatlakozásra hivatkozva a 2001. évi jelzáloghitel-rendszer bevezetésével a jogharmonicázió során liberalizálták a deviza-kereskedelmet úgy, hogy a törvényhozás lehetővé tette a devizában történő eladósodást. A folyamat mára azért is megállíthatatlan, mert immáron félmilliónál több magyar állampolgár devizában jut jövedelméhez, és a devizahitel-csalássorozat révén milliós nagyságrendben mérhető a károsultak száma.

Maffiahistória

A bankok az első nagy csalást akkor követték el, amikor 2001 után a forintkölcsönök és a devizakölcsönök mellett megjelentették a devizaalapú kölcsönöket, összemosva azokat a tiszta devizahitelekkel. A deviza-elszámolású hitelek ugyanis piszkos hitelformát jelentenek, soha nem láttak devizát, és azokban a deviza csupán az uzsorakamat célját szolgálja, amit az elmúlt évtized perei számtalan formában bizonyítottak. Itt mutatkozik meg az állam felelőssége, ugyanis nem csak eltűrte, hanem serkentette is polgárai eladósodását, amikor nem tiltotta más országok példáját követve szigorú törvénnyel a deviza-elszámolású uzsorahiteleket. Sőt! A beetetés éveiben egészen a 2008-as nagy világválságig az állam szándékosan azt a látszatot keltette, mintha polgárainak érdemesebb lenne deviza-alapú hiteleket felvenniük, mert azok kedvezőbb kamatozásúak, és havi törlesztőrészletük is lényegesen alacsonyabb a forinthitelnél.

A 2008-as gazdasági válság, melyet szakértők nagyobbnak mondanak az 1929-es nagy világválságnál, az állam közreműködésével válhatott sorscsapássá. A törvényhozás érdemben semmit nem tett a deviza-elszámolású hitelek betiltására, inkább árfolyamgáttal, és hasonló intézkedésekkel keltette a cselekvő és együtt érző állam látszatát. Az elmúlt évek világossá tették, hogy a képviselő urak saját érdekükben módosítgatták a törvényeket, pontosan tudták, mikor kell kivárni és mikor kell átváltani, miközben az átlag magyar embernek fogalma sem volt az egészről. Azért nem volt fogalma, mert el sem tudta képzelni - pedig egy kommunista diktatúra volt a háta mögött -, hogy a szabadnak, demokratikusnak, többpártinak és jogállamnak mondott országirányító szervezet ekkora aljasságra képes. Az uzsorahiteleknél még a kezelési költséget, a számlavezetéshez tartozó minden mondvacsinált tételt is kamatos kamatú devizában kezdték elszámolni, így történt meg, hogy a hitelek tőkéje egyik napról a másikra akár több száz százalékkal is fel lett szorozva.

Titkolt számok

A banki adatszolgáltatás alapján a média már évekkel ezelőtt 720 ezer devizahiteles szerződésről számolt be, ami átlag-családdal számolva több mint kétmillió magyart érint. A devizahiteles pártja a legnagyobb politikai erő lenne, ha létrejön. Ennek megakadályozására alakulnak a fantom-szervezetek, a parlamenten kívül lévő 400 párt, és az ezernél több devizahiteles érdekvédő szervezet. A bankok 300-400 százalékos uzsorájával szemben azért nem tud az átlag magyar ember föllépni, mert a sok bába között elvész a gyerek, a nevető harmadik pedig mindig az uzsorás. Az ingatlanfedezetű kölcsönöknél az átlagos 10 milliós kölcsön összegénél a havi törlesztőrészlet átlagban 70 ezer forintról előbb 140 ezerre, majd annak a kétszeresére is emelkedett, ami azt jelentette, hogy az átlagosan kétgyerekes családban az egyik kereső fizetése teljesen, a másiké pedig jelentős részben az uzsorásé lett. A média felelőssége, hogy az egész csalássorozat alatt úgy tájékoztatott, mintha a bankok szorzótábl ája törvényes lenne, és a tiltakozás pedig csak radikális csoportokat érintene.

A Magyar Igazság és Élet Pártja a devizahitel csalássorozat megállítására tett kezdeményezését, a Korrupcióellenes Ligát kiterjeszti nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden magyar emberre, annak érdekében, hogy a gyermekvállalástól ilyen módon is elrettentett fiatalok számára reményt mutasson, és belátható rövid időn belül véget vessen a kifosztásnak.

A Magyarországon levezényelt csalássorozat az Európai Unióban is példátlan, hiszen egyetlen országban sem fordult eddig elő olyan kölcsöntípus, amely a meredeken növekvő havi törlesztőrészlet mellet még brutálisabban növekvő tartozást rögzítene. E gazdasági, politikai és matematikai képtelenséget Magyarországon sikerült megvalósítani. A kárvallottak száma, a kár nagyságrendje egyelőre csak becsült, mert az állam és annak szervezetei, így a Statisztikai Hivatal is elhallgatja a vonatkozó adatokat. Magyarországon a szemünk előtt valósul meg a társadalom kettészakítása, a szuper-gazdagok és a kifosztott nincstelenek között hiányzik a középosztály.

A kifosztottak hiába fordulnak bírósághoz, mert a politikai elit előre leszervezte az ügymenetet, beépítette ügynökeit a különböző hatalmi ágakba, így a fékek és ellensúlyok demokráciában elvárható rendszere helyett szabályos dél-amerikai típusú banánköztársaság jött létre a Kárpát-medence közepén. A kilakoltatással fenyegetett százezreknek alapvető emberi jogait sem biztosítja az állam, megszűnt a jogbiztonság, a vagyonbiztonság, a létbiztonság. A végrehajtó bűnbandákban pedig kimutathatóan a politikai és gazdasági elithez tartozók keltik a törvényesség látszatát.

A folyamat kísértetiesen emlékeztet a kommunista évtizedek törvénytelenségeire, amikor a magyar állampolgárt vagyona megkaparintása érdekében kilakoltatták, vagonba költöztették, kitelepítették, sőt, az elszakított országrészekben még állampolgárságától is megfosztották.

Álságos kormányzat

Az Orbán-kormány minden lépése álságos volt: fix áron rögzítette az árfolyamot, végtörlesztést kínált, árfolyamgátat szabott, Ócsán lakótelepet épített a hajléktalanná tettek számára, vagy éppen a Nemzeti Eszközkezelő hatáskörébe igyekezett utalni a kérdést. Mindezeket azért minősíthetjük hamis és megtévesztő lépéseknek, mert az alapkérdést, az uzsora tilalmát egyik sem érintette. Azaz a kormányzat igyekezett a kifosztást törvényes látszatúnak feltüntetni. Az ország többségének földönfutóvá tételét nem lehetett volna ennyire sikeresen megvalósítani, ha az nem lett volna kezdettől fogva ki nem mondott, ám sokszorosan igazolható kormányzati program. Az Európai Unió cinkosságát az mutatja, hogy a több százezer eset közül öt év alatt mindössze kettő jutott el az Európai Bíróságra, ami pontosan jelzi a magyar jogrendszer alávetettségét.

Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Handó Tünde, aki Szájer József fideszes európai képviselő feleségeként koránt sem nevezhető pártatlannak és függetlennek, nem hajlandó válaszolni a Magyar Igazság és Élet Pártja kérdéseire:
Hány devizahiteles per van folyamatban Magyarországon?
Hány devizahiteles kereset lett benyújtva, és hány került közülük elutasításra?
Hány per irányul a kölcsönszerződés törvénytelenségének kimondására?
Hány per irányul a végrehajtás felfüggesztésére?
Hány áldozata van a devizahitel pereknek az öngyilkosság, hajléktalanságból történt életvesztés, idegenbe költözés miatt sorsrontás kapcsán?

A Magyar Igazság és Élet Pártja emlékeztet arra, hogy a Kormány tagjai pontosan tájékozottak a devizahitel csalássorozatról, hiszen maga a kancelláriaminiszter is tett közzé adatokat, melyek koránt sem teljesek, de jelzik a baj nagyságrendjét.

Lázár János szavai a parlamentben:
"Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ma az 1,3 millió devizahitelesnek átlagosan 6-7 millió forintos hitele van, és e mögött a 6-7 millió forintos hitel mögött egy 15-20 millió forintos ingatlan áll. Ez egy vidéki városban, így az én városomban sem a gazdagság jele. A kimutatások szerint 38 ezer olyan hiteles van, akiknek 30 millió forintot meghaladó összegű hitelük van, a többieknek jóval kevesebb."

Ma már sokkal rosszabb a helyzet, sokkal több a károsult annál, amit Lázár János bevallott, a kormányzat mégsem tesz érdemben semmit. A Magyar Igazság és Élet Pártja a Korrupcióellenes Liga felállításával egy időben országos elégedetlenségi mozgalmat hirdet, felszólítva minden pártot, érdekvédő és más civil szervezetet és a károsultak millióit, hogy ne várjanak tovább, ne keressék a külön megoldást, hanem közösen együtt tegyünk a deviza-csalássorozat megállításáért, a maffia bűncselekmény felelőseinek megnevezéséért és felelősségre vonásáért.

Budapest, 2018. január 13-án.
Nagy Tibor
a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke


Tisztelt Olvasó!

A mai napon került sor a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére egy a devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben (a C-483/16. sz. Sziber ügy). Íme egy rövid összefoglaló az indítványról:

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Ezen akadályok e személyek állításai szerint már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.
A mai napon megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a Bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.

Arra az esetre, ha a Bíróság nem értene egyet az elfogadhatatlanság vonatkozásában tett e javaslattal, a főtanácsnok szerint a Bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal (egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel), mivel azok - a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva - lehetővé teszik a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését.

FONTOS: A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

E tájékoztató a sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Bíróságot.

Üdvözlettel,
Lehóczki Balázs
Sajtóreferens
Kommunikációs Igazgatóság
Európai Unió Bírósága
L-2925 Luxembourg
Tel : (+ 352) 4303 5499
Fax : (+352) 4303 2028
E-mail : balazs.lehoczki@curia.europa.eu

 

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1