Navigáció

Akkreditált Képzés

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Dr.Virág Ildikó 
ált. alelnök, főszerk.-helyettes
Polonkai Attila
webadmin

Rovatvezetők:

prof.dr. Békefy Lajos
  egyház - vallás
Blank Judit 
  kultúra
Frigyesy Ágnes 
  Erdély-Vajdaság-Felvidék
Csintalan Kristóf
  sport
Juhák Tamás
  Jobbik
Gyöngyösi Zsuzsanna
  életmód, lapszél
Kné Mező Szilvia
  FIDESZ, Civil szervezetek
Lengyel János
Cséke Kata 

  Kárpátalja
Sarkadi – Illyés Csaba  
  környezetvédelem
Sárosi Zoltán
Zetényi-Csukás Ferenc

  történelem
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Fotó:
Beőr Attila
Juhász Róbert
Pusztai Sándor


Kapcsolat:

   Elnök:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
drviragildiko@fusz.hu
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

És ismét a rokkantakról, emlékeztetőül!

 

2013. év: minimálbér: 98.000, közfoglalkoztatási bér 78.400

Rehabilitációs ellátás mértéke, minimum és maximum összege-

ÚJ JELENTKEZŐ

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (57 év alatt)

Az ellátás mértéke : a megelőző három év átlagkeresetének 35%-a
Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó): 29 400 Ft (a minimálbér 30%-a),
Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 39.200 Ft (minimálbér 40%-a).

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (57 év alatt)
Az ellátás mértéke: a megelőző három év átlagkeresetének 45%-a
Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó): 39 200 Ft (a minimálbér 40%-a),
Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 49 000 Ft (minimálbér 50%-a).

Felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátások összege

Nincs egészségkárosodása ((A)) Ellátást nem kap

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (57 év alatt)(( B1))
31.360 Ft (Közfoglalkoztatási bér 40 %-a)

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (57 év alatt)(( C1))

62.720 FT (Közfoglalkoztatási bér 80%-a)

51-60 % közötti egészségi állapot. ((B2))
Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
Az ellátás mértéke: a megelőző három év átlagkeresetének 40%-a
Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó) : 29.400 Ft (a minimálbér 30%-a)
Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 44.100 Ft (minimálbér 45%-a)

31-50 % közötti egészségi állapot.((C2))
Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható,

foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
Az ellátás mértéke: a megelőző három év átlagkeresetének 60%-a
Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó): 44.100 Ft (a minimálbér 45%-a)
Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 147.000 Ft (minimálbér 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható ((D))
Az ellátás mértéke: a megelőző három év átlagkeresetének 65%-a
Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó): 49.000 Ft (a minimálbér 50%-a)
Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó): 147.000 Ft (minimálbér 150%-a)

Önállóan nem tud magáról gondoskodni (E) Ellátás = D kategória

Már korábban is rokkantak újabb felülvizsgálati eredményei:

IDŐSZAK: 2012.01.01. - 2012.11.30.

 

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által a "SOROS" Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés                          eredményei a korábban ÖEK 40-49% között, vagy Mkcs 50%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében
I.

Összes felülvizsgálat

Előző vizsgálat

ÖEK 40-49%

Mkcs 50%

B1

B2

C1

C2

D

E

 

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

 

40 947

11 168

2903

3632

3287

241

801

275

29

 

                                   100%             26 %           32,5%          29,4%           2,2%              7,2%            2,5%             0,3%

 

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által az időszakos Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban                                        ÖEK 50-79% között, vagy Mkcs 67%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében
II.

Összes felülvizsgálat

Korábban

III. csoportú

Rokkant

 

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

 

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

 

40 947

25 579

1626

3194

2477

4063

11803

2 213

203

 

                                  100%               6,4%       12,5%       9,7%         15,9%        46,1%         8,7%        0,8%

 

Az I. fokon eljáró szakértői bizottságok által az időszakos Komplex felülvizsgálat során hozott minősítés eredményei a korábban                                         ÖEK 80-99% között, vagy Mkcs 100%-ban véleményezett egészségkárosodások esetében
III.

Összes felülvizsgálat

Korábban
I. vagy II. csop.
rokkant

 

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

 

0-39%

40-49%

40-49%

50-69%

50-69%

70-99%

70-99%

 

40 947

4 200

28

43

75

170

682

2 672

530

 

                                  100%            0,7%        1,0%         1,8%        4,0%           16,2%        63,6%       12,6%         

 A középső sorban lévő %-ok a munkaképesség csökkenés mértékét jelzik.

A = Nem rokkant, rehabilitáció nélkül foglalkoztatható

B1 ÉS C1 kategória = rehabilitációs ellátásra javasolt

B2-C2-D-E kategória = rokkantsági ellátásra javasolt

Az I. táblázat a korábban legkisebb egészségkárosodású betegek felülvizsgálati eredményeit tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 11.168 felülvizsgált közül kikerült az ellátottak közül 2.903 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 3.632 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 241 fő.

Ők a felülvizsgált betegek 60,7 %-át teszik ki.

A maradék 39.3 % beteg közül csak a D és E kategóriában lévő rokkantaknak (2,8 %) nem csökkent az ellátása, sőt minimális mértékben emelkedett.

Az II. táblázat a korábban súlyosabb egészségkárosodású betegek felülvizsgálati eredményeit tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 25.579 felülvizsgált közül kikerült az ellátottak közül 1.626 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 3.194 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 4.063 fő.

Ők a felülvizsgált betegek 34,8 %-át teszik ki.

A maradék 65,2 % beteg közül csak a D és E kategóriában lévő rokkantaknak (9,5 %) nem csökkent az ellátása, sőt minimális mértékben emelkedett.

A B2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett minimum 27.900 Ft, maximum 41.850 Ft lett.

A C2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett minimum 41.850 Ft lett. (Törvény szerint maximum 139.500 Ft.)

Törvénymódosítás volt 2012.07.26-án, amely értelmében, ha a beteg előző felülvizsgálati eredményétől akárcsak 1 %-kal jobb egészségi állapotot eredményezett az új komplex felülvizsgálat, akkor az ellátásuk 41.850 Ft lesz, mert ez állapotjavulásnak tudható be. (Akiket a törvény életbelépése előtt vizsgáltak, azoknak is levitték az ellátását 2013.01.01-től erre az alacsony segélyes összegre.)

Az új komplex szerint sokkal kevesebb %-ot adhat az orvos egyes betegségekre, tehát papíron az állapotjavulás a betegek nagy részénél garantált.

Az III. táblázat a korábban legsúlyosabb egészségkárosodású betegek felülvizsgálati eredményeit tartalmazza.

Az új komplex felülvizsgálatot követően a 4.200 felülvizsgált közül kikerült az ellátottak közül 28 fő, rövid idejű (3 év alatti) rehabilitációra került 43 fő, hosszabb, maximum 3 év rehabilitációra került 170 fő.

Ők a felülvizsgált betegek 5,7 %-át teszik ki.

A maradék 94,3 % beteg közül csak a D és E kategóriában lévő rokkantaknak (76,2 %) nem csökkent az ellátása.

A B2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett minimum 27.900 Ft, maximum 41.850 Ft lett.

A C2-es kategóriába került betegek ellátása a korábbi rokkantsági nyugdíj összege helyett minimum 41.850 Ft lett. (Törvény szerint maximum 139.500 Ft.) A törvénymódosítás őket is súlyosan érinti.

Ebben a csoportban a betegek negyedének drasztikusan csökkent, vagy megszűnt az ellátása.

Kimutatás a szakértői bizottságok "Új igénybejelentések alapján végzett" vizsgálataiból*
I. fokú eljárás
2012.01.01. - 2012.11.30.

KOMPLEX minősítés eredményei
minősítési kategória / egészségi állapot mértéke (%)

Vizsgálati szám

 A

B1

B2

C1

C2

D

E

60% <

51-60 %

51-60 %

31-50 %

31-50 %

1-30 %

1-30 %

35 097

7 923

5 797

5 198

2 881

7 124

5 224

950

Az összes felülvizsgált új igénylő közül közel fele, azaz 16.601 fő nem lett bevéve a rokkantsági rendszerbe, vagy ideiglenesen maximum 3 évre rehabilitációs ellátást kap.

Összehasonlításképpen: 2001. évben még 122.182 fő, 2011. évben már csak 57.879 fő új igénybejelentés volt. (2011. évi ONYF statisztikai évkönyv.)

Az idei év I-XI. hónapjában már csak 35.097 fő, mely december hónapban minimális mértékben emelkedhet.

Esély sincs a munka világába visszatérni!

Vannak megyék, ahol sokkal jobb a foglalkoztatási helyzet, a megváltozott munkaképességűek is találhatnak munkát, és a jobb közlekedési viszonyoknak köszönhetően el is tudnak jutni a munkahelyre. Másutt sokkal rosszabb a helyzet. Ez is befolyásolja, hogy ki jogosult ellátásra, nem csupán az egészségi helyzet, és előfordulhat, hogy ugyanaz az összszervezeti egészségkárosodás az egyik régióban megalapozza az ellátás folyósítását, egy másikban azonban nem - mondta a szakember.”

A szakember által elmondottak azt jelentik, hogy ahol alacsonyabb a munkanélküliség ott nagyobb eséllyel találhatnak munkát a betegek is, ez jogos szempont lehet a minősítéseknél. Az elmélettel, a komplex minősítés céljával a gyakorlat pont az ellenkezőjét mutatja.

RÉGIÓ

Munkanélküliségi ráta (%) 2011. év

Felülvizsgálat után munkába visszairányítottak: 2012.I.félév

Pest megye

8,7 %

48 %

Nyugat-Dunántúl

6,8 %

59 %

Közép-Dunántúl

9,4 %

59 %

Dél-Alföld

10,4 %  

59 %

Dél-Dunántúl

12,7 %

62 %

Észak-Magyarország

16,8 %

62 %

Észak-Alföld

13,1 %

65 %

Ahol nagy a munkanélküliség, ott még nagyobb arányba irányítják vissza a betegeket a nem létező munka világába.

Tisztelt  Képviselő Asszonyok és Urak!

Szeretnénk kérni, hogy ismételten hívják össze a Rehabilitációs Albizottságot. Egyre több, súlyos probléma nehezedik a rokkantakra. A szigorú rokkanttörvényre egy igazságtalan felülvizsgálati rendszert telepítettek, és a rokkantakra nézve több alkalommal is negatív irányba módosították.

Szeretnénk elérni, hogy az Önök kezdeményezésére valamilyen pozitív törvénymódosítás is történjen. Leírtuk röviden a komoly problémákat, melyeken változtatni kellene. A legsúlyosabb gondokon, rövid időn belül kellene kezdeményezni a módosítást, mert egyre súlyosabb problémák lesznek.

a.)    Az új rokkant-törvény a jogosultságot az utolsó 5 éven belül 1095 nap biztosítási jogviszonyhoz kötötte. Így nagyon sokan maradnak évekig teljesen ellátatlanok. Nem számít sem az életkor, sem az addig megszerzett szolgálati idő, de az sem, hogy ki mennyi ideig fizette a járulékokat. Sokan munkanélkülivé váltak, érheti őket baleset, súlyos betegség, és képtelenek az 1095 nap biztosítási jogviszonyt produkálni.

b.)   Az NRSZH felülvizsgáló orvosai, és a munkaalkalmasságot végző orvosok szakvéleménye sokszor merőben más. Az NRSZH orvos megállapítja, hogy Pl. egy volt 100 %-os rokkant néhány hónap alatt mindössze 32 % össz- egészségkárosodottá vált, rehabilitáció nélkül foglalkoztatható. A munka alkalmassági vizsgálat szerint, semmilyen munkakör betöltésére sem alkalmas. Ő nem meri felvállalni, hogy munkára alkalmasnak nyilvánítsa. Hogyan lehetséges ez? Tenni kell valamit ellene!

c.)    A rendszerből kikerülő, ellátás nélküli rokkantak nem tudják gyógyszereiket kiváltani, főleg, amikor már a TAJ kártyájukat is elveszik tőlük. Orvosi felülvizsgálatokra sem tud elmenni. El kell érni, hogy az egészségügyi ellátásokra továbbra is biztosítottak maradjanak.

d.)   Az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő özvegyeket mindenképp újólag felülvizsgálják (ha végleges a státusza, akkor is), mert fél évnél korábbinak kell lenni az utolsó felülvizsgálatának ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíjat megigényelhesse. Ez a felülvizsgálat az új komplex szigorú szabályai alapján zajlik, ahol minden betegségre kevesebb % adható, mint az előző felülvizsgálati rendszerben, így könnyen, és törvény adta lehetőséggel lecsökkenthető az özvegy egészségi állapota 49 %-ra, vagy még kevesebbre. Ilyen egészségkárosodás esetén már nem jár állandó özvegyi nyugdíj, sőt, a rokkant egészségi állapotában javulás történt (papíron), ezért a rokkant ellátása is lecsökkenthető egy minimális segélyes ellátásra, esetleg meg is vonható. Így az özvegy akár teljesen ellátatlan maradhat.

A 2011. évi CXCI. Törvény és a hozzákapcsolódó 7/2012.(II.14.) NEFMI rendelet hibái:

1.)    A rokkantak úgy látják, hogy jogtalanul és visszamenőlegesen lettek megfosztva a rokkantsági nyugdíjuktól. Legfontosabb kérdés számunkra, hogy az anyagi kártérítés mellett, vagy akár kártérítés nélkül, hol lehetne visszaállíttatni a rokkantsági nyugdíjas státusunkat?

2.)    A legsúlyosabb hiba, hogy minden átmenet és felkészülési idő nélkül történt meg a 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvény alapján rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjjogfosztása. Megszűnt a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egészség megőrzés esélye, stb. Emberhez méltóan szeretnénk élni, hisz átlag 30 évet dolgoztunk, járulékot fizettünk. Még a rokkantságban elöltött évek teljes időtartamának nyugdíjjogosító jogfolytonosságától is megfosztottak minket, visszamenőleges hatállyal.

3.)    A törvény minden megváltozott munkaképességűről azt feltételezi, hogy van lehetősége, és bír is dolgozni. Tehát nekik csak egy jövedelempótló ellátásra van szükségük. Ennek ellenére nem szaporodnak a rehabilitációs munkahelyek, nincs megoldva a foglalkoztatás. Az új rokkant-törvény a jogosultságot az utolsó 5 éven belül 1095 nap biztosítási jogviszonyhoz kötötte. Így nagyon sokan maradnak évekig teljesen ellátatlanok. Nem számít sem az életkor, sem az addig megszerzett szolgálati idő, de az sem, hogy ki mennyi ideig fizette a járulékokat.

4.)    Az egészségügyi rehabilitációval egyáltalán nincs, még említést sem tesznek róla. Igaz, akiknek évek óta nem tudják az egészségi állapotát feljavítani, nincs remény, hogy a törvénnyel ez sikerül.

5.)    A foglalkoztatási rehabilitáció letelte után mi lesz a rokkanttal. Ha nincs munkahely – mert esetleg a munka alkalmassági vizsgálaton semmilyen munkakör betöltésére sem alkalmas – akkor örökre ellátás nélkül marad? Milyen ellentét ez a két felülvizsgálati rendszerben?

6.)    A volt rehabilitációs járadékosokat a rehabilitáció lejárta után vagy kiteszik a rendszerből, vagy kaphatnak akár rokkantsági ellátást, mert új belépőként ellátásuk összege úgy is drasztikusan lecsökken. De miért új belépő, egy folyamatosan rokkant, csak a megnevezés más?

7.)    Az 57 év feletti, volt III. csoportos rokkantsági nyugdíja soros felülvizsgálatnál egyetlen módon tudták elvenni, vagy lecsökkenteni az ellátásukat 2012.07.26-ig, ha a %-ot oly mértékben lecsökkentették (40 % alá), hogy kiessen a rendszerből. Fellebbezés után, új belépőként megkaphatták a minimális rokkantsági ellátást. Így elérték az ellátásuk lecsökkentését, ők is új igénylők lettek. Ezt mégsem tudták megvalósítani a legtöbb betegnél, ezért törvényt módosították. 2012.07.26-tól, ha a rokkant egészség állapotában javulás áll be (előző felülvizsgálati eredménytől csak 1 % állapotjavulás esetén is), elég indok ahhoz, hogy ellátását minimális, segélyszerű ellátássá tegyék. Hogyan lehetséges, két egymástól teljesen különböző felülvizsgálati szempontrendszer összehasonlítása alapján megállapítani a betegek egészségi állapotában bekövetkezett változást. A betegségekre adható % mértéke is jelentősen más. Minden felülvizsgáltnál csak javulás várható, de sajnos, csak papíron. Törvénymódosítás életbe lépése után, visszamenőleg - újabb felülvizsgálat nélkül - lecsökkentették a Határozatban megállapított ellátást mindenkinek, akinél „állapotjavulás” következett be. Íme az egyik beteg: http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/ami-sok-az-sokk . Ennél a betegnél még 2011. évi 191-es tv 33. §7. bekezdésében előírtakat sem tartották be. Neki a november közepén kiküldött Határozatban szereplő összeget leghamarabb 2013.01.01-től lehetett volna folyósítani. (November 1-től már a csökkentett ellátást kapta.)

8.)    Az özvegyek ellátásának csökkentésére is van jó módszer. Az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érőket mindenképp újólag felülvizsgálják. Ez a felülvizsgálat az új komplex szigorú szabályai alapján zajlik, ahol minden betegségre kevesebb % adható, mint az előző felülvizsgálati rendszerben, így könnyen, és törvény adta lehetőséggel lecsökkenthető az özvegy egészségi állapota 49 %-ra, vagy még kevesebbre. Ezzel dupla haszon keletkezik az államkasszában, ugyanis 49 % egészségkárosodás esetén már nem jár állandó özvegyi nyugdíj, sőt, a rokkant egészségi állapotában javulás történt (papíron), ezért a rokkant ellátása is lecsökkenthető egy minimális segélyes ellátásra, esetleg meg is vonható. Így az özvegy akár teljesen ellátatlan maradhat.

9.)    Felülvizsgálatok során még a %-ot sem kell levinni a rokkantnak, csak rehabilitációs ellátásra javasolni, mindjárt lecsökken a max. 3 évig tartó ellátásra. Azoknál viszont feltétlen leveszik 50 % alá, aki özvegyit kap, vagy a családi kapcsolatokat vizsgálva a későbbiekben kaphat. 

10.)     Súlyos hiba az életkor szerinti negatív diszkrimináció is, hisz azonos csoporton belül, életkor szerint tilos a megkülönböztetés.

11.)     Az egész törvény rokkantellenes minden tekintetben. Ehhez megalkották a komplex minősítő rendszert, melynek három szempontrendszere közül csak egy foglalkozik a betegséggel. Ha ez a rendszer egy szociális ellátórendszernek készült volna, akkor nem lenne semmi gond, mert itt a betegség számít legkevésbé. Ha van egy szociálisan rászorult, vagy életében keveset dolgozott beteg, aki ráadásul aluliskolázott, ő az egészségi állapota alapján sosem minősül rehabilitálhatónak. Ők maradhatnak az ellátórendszerben. Ezzel ellentétben, akinek van képzettsége, van munkatapasztalata, mert hosszú éveken át dolgozott, a családjában is vannak keresők, takarékoskodtak, saját otthonuk, kocsijuk van, ők súlyosabb betegségekkel is könnyen kikerülnek az ellátórendszerből.

A megváltozott munkaképességűek, és a szociálisan rászorultak ellátását nem lenne szabad együtt kezelni, mert így a betegek élete már veszélybe kerül. Hisz ellátásukat annyira lecsökkentik, amiből az egészségesek sem tudnának megélni.

A korhatár alatti rokkantak helyzete nagyon kritikussá vált a 2011. évi CXCI. Törvény, és a 7/2012.(II.14.) NEFMI rendelettel megalkotott „új komplex minősítő rendszer” bevezetésével. Nemcsak az alapvető emberi jogok, a betegjogok, és a szociális jogok sérültek durván, hanem a korhatár alatti rokkantak életben maradási esélye is egyelő lett a nullával.

A törvény súlyos hibája még, az örökös módosítás. Kezdetek óta rengeteg félreértés van az értelmezésben, nagyon sokat hibáznak a nyugdíjbiztosító dolgozói, képtelenek az összetákolt, módosított törvényeket követni.

2013. január 21.

   ROSTA PERKÖZÖSSÉG

ÖSSZEGEZVE:

 

A 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvény nem rendelkezik konkrétan arról sem, hogy a 3 éves időtartamú rehabilitálás időszaka után mi történik a beteggel? Utána, az ő számukra nincs kegyelem? A súlyos beteg 50-60 éves emberek honnan szerezhetnének a törvény által - jogosultsági feltételként megszabott – utolsó 5 éven belüli 1095 napos biztosítási jogviszonyt, amikor esélyük sincs az elhelyezkedésre? Amennyiben az érintett fiatalon rokkant meg, az 1095 nap biztosítási idő hiányában élete végéig ellátatlan marad. Ha a megváltozott munkaképességű özvegy egészségkárosodása nem éri el az 50% mértéket a NRSZH orvos szakértői felülvizsgálat alkalmával, állandó özvegyi nyugdíjra nem lesz jogosult. Ez, egy rokkant özvegy esetében megélhetési válságot okoz. A súlyos betegeket különböző időpontokban érik a különböző jogsérelmek. A felülvizsgálati időpontok 1-3 év közötti időpontban ismétlődnek, de az azonos betegcsoportok jogsérelmei sem egyszerre mutatkoznak. Ezáltal nehéz összehangolni a kollektív, csoportos jogi lépéseket, és azokra egyszerre megoldást keresve perközösséget létrehozni. A tény, hogy a korhatár alatti rokkantak ellen valós jogsérelmeket követtek el, az ombudsmani kifogások is bizonyítják. Az Állampolgári Jogok Biztosa, dr. Szabó Máté Úr 2012.év folyamán két alkalommal is Alkotmánybírósági beadvánnyal élt a 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvénnyel szembeni kifogásként.

Ez a rokkant-törvény és az embertelenül szigorú „új komplex minősítő rendszer” összeegyeztethetetlen az Európai Emberjogi, Betegjogi, és Szociális Chartával. (Akkor, amikor az EU-ban a kötelező és egységes állatvédelmi törvényeket szigorúan számon kérik és betartatják, az alapvető emberi jogsérelmekkel sehol sem törődnek? Egy ember élete annyit sem ér, mint egy állaté)? Büntetlenül ki lehet mondani az emberekre a XXI. századi Európa legsötétebb rokkant-törvényével a halálos ítéletet egy Európai Uniós tagországban, hazánkban? Ez a törvény az életben maradási esélyt sem hagyja meg a korhatár alatti rokkantak számára? Ez az ország teljes közönnyel nézi végig a 300 ezer fő korhatár alatti volt rokkantsági nyugdíjasra kirótt halálos ítéletet? Senki sem érez felelősséget a történtekért?   

VÉGSZÓ:

A korhatár alatti rokkantak helyzete nagyon kritikussá vált a 2011. évi CXCI. törvény és a 7/2012.(II.14.) NEFMI rendelettel megalkotott „új komplex minősítő rendszer” bevezetésével. Nemcsak az alapvető emberi jogok, a betegjogok, és a szociális jogok sérültek durván, hanem a korhatár alatti rokkantak életben maradási esélye is egyelő lett a nullával. Szó szerint, számukra a lét a tét! Azt is jogellenesnek tartjuk, hogy az alaptörvényben megszabták, hogy a nagykorú felnőtt gyermek köteles az idős beteg szülőről gondoskodni! Érthetetlen, hogy átlag 30 évnyi járulékfizetés után, átlag 50 évesen megrokkanva, de mindössze 62 év átlagéletkorral mi rokkantak, miért lettünk a gyermekeink nyakába varrva? Miért kell az ő családjukat megrövidíteni, a gyermekeinket, az unokáinkat, akik a szűkös anyagiak miatt, nehéz körülmények között, alig tudnak vállalni gyermeket is? Miért kell öngondoskodóknak lennünk, amikor járulékfizetéssel megalapozott és társadalombiztosítási kockázatra épülő ellátásunk volt, a jóhiszeműen megszerzett rokkantsági nyugdíjunk. Kinek fizettük be 30 éven keresztül a progresszív járulékot, ha abból semmit sem kaphatunk vissza? Miért kell életünk utolsó éveit, emberhez méltatlan körülmények között leélnünk egy élet munkája után? Az orvosi szakirodalom szerint, a rokkantak átlag 62 éves korig élnek, kb. 15 évvel rövidebb ideig, mint az egészséges populáció.  

Legfontosabb kérdés számunkra, hogy az anyagi kártérítés mellett, hol lehetne visszaállíttatni a rokkantsági nyugdíjas státusunkat? Mi úgy hallottuk, a Strasbourgi Emberjogi Bíróság, az csak anyagi kártérítés megítélésével foglalkozik, de akiket súlyosan érint a rokkantévek időtartamának elvétele azzal, hogy megszakadt a nyugdíj-jogfolytonosságunk, annak helyreállítását hol kérhetnénk? A Klubrádió egyik riportműsorban hangzott el, kb. fél évvel ezelőtt, hogy talán a Luxembourgi legfelsőbb Bíróságon? Nagyon fontos lenne a nyugdíjas státus visszaállítása, nem csak azért, mert az EU tagállamok közül egyedül hazánk jeleskedett a rokkantak szinte teljes jogfosztásával, hanem azért is, mert így nincs remény a korhatár alatti rokkantak életben maradására sem! Nem szabadna a 300 ezer fő korhatár alatti rokkantat a saját társadalmi csoportján belül ennyire súlyosan diszkriminálni. Közülük sokan többet dolgoztak a megrokkanásuk előtt, mint az öregségi nyugdíjban lévők! Arról senki sem tehet, hogy mikor született, és arról sem, hogy megrokkant! A gyenge érdekérvényesítő képességünkkel mit is tehetnénk, hogy az igazságtalan törvényi ítélkezés ellen felléphessünk? A rokkantsági nyugdíjrendszer visszaállítását és az embertelen, „új komplex minősítő rendszer” megszűntetését szeretnénk elérni célként.

Törvényekből kivonat és magyarázatai:

 

2011. évi CXCI. törvény

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

(A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 20-ai ülésnapján fogadta el.)

(M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 162. szám 39695)

32. §

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

33. §

 (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)–(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7–9. §-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és

f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.

(7) A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.

(8) A (7) bekezdés alapján megállapított a) rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével,

b) rehabilitációs ellátás összege megegyezik

ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(9) A (8) bekezdés szerinti ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell. (Hatályát veszti)

(Módosítás T/7686): 2012. évi CXVIII. Törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról. Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. A 41. § és a 49. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Kihirdetve: 2012. július 24.)

A legfontosabb módosítás: Törölték a 33.§. (8) és (9) bekezdéseit, és új 33/A §. Lépett életbe. Ennek a végére betettek egy (4) bekezdést, ami lehetővé tette, hogy akit 2012.01.01 és a törvénymódosítás közötti időszakban felülvizsgáltak (és akiket ez évben felülvizsgálnak) a Rehabilitációs Hatóság döntése alapján a törvény előírásai szerinti rokkantsági ellátásuk összegét lecsökkentség 41.850 Ft-ra 2013.01.01-től. (Állapot javulásnak veszik, ha az előző felülvizsgálatnál egészségkárosodás mértéktől akár csak 1 %-kal kevesebb %-ot állapítottak meg az új komplex felülvizsgálatnál. Ezért az új belépők részére előírt összeget kaphatja, pedig egy napot sem volt kizárva az ellátásból, végig beteg volt.) Ezek a betegek újabb felülvizsgálaton nem vettek részt, egyszerűen egy visszamenőleges rendelkezés hatására csökkentik le az ellátásukat.

33/A. §

(1) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy a 33.§ (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően az ellátott

a) rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás összegét a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy az – az állapotjavulás kivételével – nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél,

b) rehabilitációs ellátásra jogosult, az ellátás összege megegyezik

ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága

rehabilitációval helyreállítható, bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során havi átlagjövedelemként a 2011. dec. 31-én

a) rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,

b) átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,

c) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,

d) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén

a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,

e) I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.”

(4) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát 2012. január 1-jét követően, de az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően elvégezték, az ellátás összegének az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával történ módosításáról a rehabilitációs hatóság 2012. október 31-éig dönt.”

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/9063. számú törvényjavaslat

egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyar Egyszerűsítési Programmal összefüggő,

valamint egyéb célú módosításáról

Előadó: Dr. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter                         Budapest, 2012. november1

10. §

(2) Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

(E törvény alkalmazásában)

(álláskereső: az a személy, aki)

„3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott

munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és”

RÉSZLETES INDOKOLÁS

a 10. §-hoz

A Javaslat megszünteti a rokkantsági ellátásban részesülő személy álláskeresőként való nyilvántartásának lehetőségét.

A felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek foglalkoztatása rehabilitációval sem helyreállítható, vagyis nem felel meg a munkára képes és kész jogszabályi követelménynek. A rehabilitációs ellátásban részesülők, akik vonatkozásában a szakvélemények arról szólnak, hogy ők rehabilitációval visszavezethetők a munkaerő-piacra, álláskeresőként nem vehetők nyilvántartásba, együttműködniük is a rehabilitációs hatósággal kell. Tekintettel arra is, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőre jövedelemkorlátok vonatkoznak, álláskeresőként való nyilvántartása nem indokolt. A javasolt szabályozás alapján az álláskeresési járadékra való jogosultsági feltételek közül a rokkantsági ellátásra vonatkozó kizáró feltételt a Javaslat hatályon kívül helyezi, hiszen az általa tartalmazott szabályozás szerint az ilyen ellátásban részesülő személy már álláskeresőként sem vehető nyilvántartásba.

Véleményünk a törvénymódosításhoz:

Ezek értelmében: az 57 év alattiak és az 57 év feletti soros felülvizsgálatra várók közül, akinek nincs legalább 70 %-os egészségkárosodása (D, E kategóriák), azok mind legfeljebb 3 évig kaphatnak rehabilitációs ellátást, vagy eleve semmit. És utána sem kaphatnak ellátást?! (Erről nincs szó, hogy 3 év után mit kaphat egy rokkant?!) Az öregségi nyugdíjkorhatárt el sem érik, mert akár 10 évet nem lehet vegetálni a semmiből.

Jelenleg, akiknek az egészségi állapotuk 51-60 % között van, Ők kaphatnak bruttó 28.720 Ft-ot (nettó 25.850 Ft), új belépők a maximum bruttó 37.200 Ft-ot. (max. 3 évre)

Akiknek az egészségi állapotuk 31-50 % között van, Ők bruttó 57.440 Ft-ot (nettó 51.700 Ft), új belépő maximum bruttó 46.500 Ft-ot. (max. 3 évre)

Ezek a törvénymódosítások még elfogadhatatlanabbá tették a súlyos betegek helyzetét. A volt III. csoportos korhatár alatti rokkantak legtöbbje halmozottan beteg, akiknek a magyarországi rehabilitációs feltételek nem biztosítják az egészségügyi rehabilitációjukat. Ha évek óta fennálló szív- és érrendszeri betegsége, tüdő-, máj-, vese-, bélbetegségek, vagy vérképző szervi, genetikai, idegrendszeri, mozgásszervi, stb. betegségeiket évek óta nem tudták meggyógyítani, nem tudták állapotukat jobbá tenni, akkor egy törvénnyel és egy NEMFI rendelettel hogyan lehetséges ezt megtenni? Csak úgy, hogy annyira visszavették a betegségekre adható %-ot, illetve olyan tág határok között választhat az orvos a % megállapításánál, hogy a felülvizsgálatok eredményei egyáltalán nem tükrözik a valóságot.

Ezeknek a betegeknek a foglalkoztatása több okból is lehetetlen. A szervi betegségekkel küzdőknek havonta többször kell menni kontrollra, vizsgálatokra, amit egy munkáltató sem tolerál. Ők állapotuk naponta többször is változik, hisz sokan küszködnek szédüléssel, rosszulléttel. Erőtlenek, bizonytalan a mozgásuk, sokan még a tömegközlekedési eszközöket sem tudják egyedül igénybe venni. Közöttük vannak pelenkásak, sztómazsákosok, akik nem igen mennek szívesen társaságba, és nem is fogadják szívesen őket sem. A betegségük miatt nincs az a munkaalkalmasságot vizsgáló orvos, aki az ilyen embereknek megadná, hogy munkavégzésre, x munkakör betöltésére alkalmas. Ők nem vállalnák a felelősséget értük.

A felülvizsgált betegek állapotában legtöbb esetben javulás látszik, de ez csak papíron van így, mert ekkor törvényesen el lehet venni, vagy le lehet csökkenteni a súlyos beteg ellátását.

A statisztika szépítése érdekében azért vannak szép számmal olyanok, akiknek magasabb össz- egészségkárosodást állapítanak meg, pl.: akiknek az utolsó 5 évben nincs meg az 1095 nap biztosítási jogviszonyuk, hisz nekik pénzbeli ellátás akkor sem jár, ha 100 %-os rokkantak, és korábban már akár 30 évet is dolgoztak.

A rokkantak egészségi állapota folyamatosan romlik. A számos felülvizsgálatuk ezt igazolja. Sokan végleges státuszúak voltak, akiktől zsarolással ezt is elvették, hisz kérniük kellett önkéntesen a felülvizsgálatukat.

A nemzeti erőforrás miniszter 7/2012. (II.14.) NEFMI r e n d e l e t e (a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelet) és a 2011. év CXCI. Törvény módosításaival a rokkantak egy szűk rétegét – a többi rokkanttól megkülönböztetve – súlyosan diszkriminálja, nekik a megélhetés, gyógyulás, kiszámíthatóság, biztonság feltételeit egyáltalán nem biztosítja.

A Rendelet alapján lehetőség van számos kisebb súlyossági fokú betegség figyelmen kívül hagyására, mivel a 4 % alatti egészségkárosodást okozó betegséget nem kell figyelembe venni. Itt lehetősége van az orvosnak szimpátia, vagy egyéb okok miatt játszadozni a számokkal. De a többi betegség %-nak a megítélése is szubjektív megítélésre ad lehetőséget.

A rendelet tartalmi felépítése arra utal, hogy a rokkant egészségi állapota a legkevésbé döntő szempont az új komplex felülvizsgálatnál. Sokkal dominánsabb a 2. sz. mellékletben „A rehabilitálhatóság minősítésének foglalkozási szempontjai”. Ugyanis a foglalkozási rehabilitálhatóság minősítése a táblázatba foglalt szempontrendszer segítségével történik. Amennyiben az adott szempont a foglalkozási rehabilitációt megakadályozza: X-et kell adni. Ami szerint előreláthatóan a foglalkozási rehabilitáció sikeres lebonyolítása segítéssel, szolgáltatások, támogatások nyújtásával sem valósítható meg.  Amennyiben egyetlen szempontnál is az értékelés során X kerül jelölésre, akkor a foglalkozási rehabilitáció nem javasolható!

Ilyenek pl.:

1. Foglalkoztatási előzmények……

2. Képzettségi, tanulmányi  előzmények  értékeléséhez :

            • iskolai végzettség szintje

• szakképzettség(ek)

• szakmaváltások száma eddigi élete során

• felnőtt életében szerzett képzettségek szintje, száma

• felnőtt életében elért végzettség szintje

• jártasságok (hobby is)  

9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás : 

• pályakezdő,

• nemzeti kisebbséghez tartozó,

• kisgyermekes (különösen, ha gyermekeit egyedül neveli),

• alulképzett,

• tartós munkanélküli,

• régóta (legalább 2 éve) inaktív,

• kereső tevékenységet soha sem folytatott.

Ezek annyira diszkriminatív elemek, amelyik megakadályozza, hogy a hosszú éveket ledolgozó, szakmával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők a rendszerben maradjanak, még akkor is, ha betegségük súlyosabb azokétól, akik velük ellentétben keveset dolgoztak, alulképzettek, vagy nemzeti kisebbséghez tartoznak.

A 3. sz. mellékletben van a „Szociális szempontok a foglalkozási rehabilitálhatóság minősítéséhez”

Ennek szempontrendszere szintén rendkívül diszkriminatív. Pl.: Mi köze van a betegség mértékéhez, ha valaki egészséges korában sokat dolgozott, takarékoskodott, vagy felélte, esetleg elpazarolta mindenét.

Pl.:

10. Családtagok ellátása:

-  családtagok száma,

-  kiskorúak száma,

-  a vizsgált személy családban betöltött szerepe (eltartott vagy családfenntartó),

-  a vizsgált személy gondozására, ápolására szoruló családtag/ok.

Ezt nem a rokkantak ellátórendszerében kellene vizsgálni, hanem külön, egy szociális ellátórendszerben. A betegség és a foglalkoztatást nagyon sok esetben lehetetlenné teszi.

2013. januártól állítólag a rokkantak után is adókedvezményt kapnak a foglalkoztatók. Ez már azért is  sántít, mert ugyanannyi kedvezményt kap a munkáltató egy egészséges 25 év alatti pályakezdőre, vagy egy egészséges 50 év felettire, vagy a GYES-ről visszatérőre, mint a rokkantra. Melyik munkáltató fogja a rokkantat választani? A rokkantak alkalmazásánál akadálymentesítés, mentor alkalmazására is szükség van, és körültekintően, rendszeresen ellenőrzik a feltételek meglétét.

A rokkantnak esélye sincs a nyílt munkaerőpiacon munkát találni, hiszen a törvény „megszünteti a rokkantsági ellátásban részesülő személy álláskeresőként való nyilvántartásának lehetőségét.”

A rehabilitációs ellátásban részesülők, akik vonatkozásában a szakvélemények arról szólnak, hogy ők rehabilitációval visszavezethetők a munkaerő-piacra, álláskeresőként nem vehetők nyilvántartásba, együttműködniük is a rehabilitációs hatósággal kell. Tekintettel arra is, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőre jövedelemkorlátok vonatkoznak, álláskeresőként való nyilvántartása nem indokolt.”

Ez az indok is hátborzongató. Egy rokkant létfenntartása sokkal költségesebb, mint egészséges embertársuké. A gyógyszer-, a gyógyászati segédeszközök-, egyéb térítéses kezelések költségei havonta átlagban 20-30 ezer Ft körül van. Amit szánnak nekik ellátást, annak összege talán ezek költségeit sem fedezi. Ha valaki olyan szerencsés rokkant, hogy bír egy rehabilitációs munkahelyen dolgozni, akkor a segélyes ellátását, ami maximum 3 év, kiegészíthet még 20-30 ezer Ft-tal, abból talán naponta egyszer ehet, de rezsire még így sem jut!

A másik gond, hogy a rehabilitációs munkahelyek jelenleg a rokkantak 10 %-nak ad munkalehetőséget. Kisváros, kis település rokkantjai el sem juthatnak 40-50, vagy talán 100 km-re lévő rehabilitációs munkahelyekre. Se erejük, se pénztárcájuk nem engedi. (Utazási kedvezményük sincs.)

Először a feltételeket kellene megteremteni, aztán akinek betegsége lehetővé teszi, az mehessen dolgozni. Nem a rokkantak tudják fellendíteni a gazdaságot, ott a sok egészséges munkanélküli, akik itthon szeretnének dolgozni, de nincs munkalehetőség!

A rokkantak részére nem csak egy jövedelempótló ellátást kell adni, hanem a rokkantsági nyugdíjat!

Ez nem panasz, hanem érthetetlen, hogy a rokkantak átlag 30 év munkaviszony után ezt érdemlik. Ők progresszív járulékfizetőként legalább annyit érdemelnének, hogy az átlag 65 ezer Ft-os nyugdíjukat, és ahhoz kapcsolódó kedvezményeket visszakapják. Nem vagyunk telhetetlenek, csak a hátralévő néhány évünket emberhez méltóan szeretnék leírni, és nem szeretnénk mi is a törvénykezés áldozataivá válni.

Az Alkotmánybírósághoz fordul Szabó Máté Ombudsman is, mert a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata során szerinte sérült az esélyegyenlőség elve. A biztos szerint a rokkantnyugdíj nem segély, és a bevezetett felülvizsgálat és reform átmeneti rendelkezés nélkül történt, és ez alkotmányellenes.

Ezt mi is így látjuk!

2012. december 28.

„Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport

 

Rovatok: 
Egyéb

Hozzászólások

 #
Van egy közgazdasági fogalom: "rezsibíró képesség!" Azt jelenti a termék árára mennyi általános költséget lehet ráterhelni! Magyarul a nem termelő, (eltartottak) költségét! Ha ez túl sok, a termék eladhatatlanná válik, a gazdaság összeomlik! Bevétel, (IMF kölcsön) híján senki nem kap semmit! A természet törvényei meg lehet erőszakolni, egy ideig, de nem véglegesen! Nem engedjük meghalni a 70 éveseket, és nem vállaljuk a gyerekeket, mert sokba kerül, (nem jut rá, a magas társadalmi önköltség miatt! Okos ez? Okos hát, a 70 éves szavaz, a születendő majd 18 év múlva!) Valamikor 9 gyerekből, kiválogatódott 6. ma 1-2 fogyatékost se engedünk meghalni, statisztikailag, az is gyerek!
 
 #
A törvény és a felülvizsgálati rendszer kizárólag arra a célra készült, hogy a súlyos betegektől elvegyék, vagy lecsökkentsék az ellátásukat. A kevésbé betegek továbbra is maradhatnak a rendszerbe, ha szociális helyzetük, vagy a foglalkoztatási előzményük sivár volt, sőt a nemzeti kisebbséghez tartozás is ok arra, hogy ne lehessen kirakni őket. Ezeket a betegeket inkább egy szociális rendszerbe kellene átirányítani, és a súlyosabb betegeket kellene az ellátórendszerbe ott hagyni. A súlyosabb betegeknek semmilyen ellátórendszer nincs, hisz ez az új rendszer a betegséget veszi legkevésbé figyelembe az összes szempontból. A súlyosabb betegek legnagyobb része a munkába rokkant meg. Hosszú időt ledolgozott, járulékot fizetett, nekik mégsem jár semmi? Néhányan még a gyógyszereiket sem tudják már kiváltani. Miért feltételezik, hogy minden rokkant tud dolgozni, ezért nekik csak egy segélyszerű, jövedelempótló ellátásra van szükségük! A rokkantak többsége még csökkentett munkaidőben is képtelen dolgozni az egészségi állapota miatt, sőt munkahely sincs még az egészségeseknek sem.
Gábor
 
 #
55 éves férfi agysorvadással munkát keres! Rehabos,munkát felügyelet mellett vállalhat. Du.18-22 óra között,mert 8-16 ig nappalos kórházban kellene tartózkodnia rehabilitáción, mivel a munkamemória kapacitása 100% -an beszűkült.Tisztelt leendő munkaadó, kérem figyelembe venni,ha alkalmazni kívánja az új munkaerőt, évente két alkalommal 12 napos nootropilos kezelést kap és plusz egyszer kb.2-3 hétig kórházban fekszik gyógyszerátállítás miatt. Továbbá:asztmás,magas vérnyomás,vezetéses nagyothallás,inkotencia,állandó izomfájdalmak, mozgás kordinációs zavarok, betegségekben szenved. Az agysorvadása miatt ingerlékenyebb az átlagnál, és gyakori fejgörcsök teszik elviselhetetlenné a mindenapjait. 33 év ledolgozott munkaviszonnyal a háta mögött, keresi a megértő munkáltatóját. Tisztelettel : a világon egyedülálló agysorvadást rehabilitálható államának egyik állampolgára Szasza
Iko
 
 #
Egész(ség) ügyi felmérés eredményei Az ágyszám csökkentő bizottság megállapítása szerint, a rendszerváltásnak van a legtöbb betege! A szülészet munka nélkül. A belgyógyász nyomorfekéllyel ápolja betegeit. A törvényhozásban a szív (elég)telenség aggasztó méreteket ölt. Ugyanakkor a vörös vérszívók kóros elszaporodása figyelhető meg, ami a szervezetet tovább gyengíti. A terepeauták tanácstalanok a kezelést illetően! Folyton vért kölcsönöznek, de a beteg saját vérét elszívják eladják! A sebész tehetetlenül nézi a sok sebből vérző országot! A fülész nem érti az elharapózó süketséget a jajkiáltások iránt! Az idegorvos idegbajt kap a sok bolondtól, aki őt akarja orvosolni. Az elmeorvos eszelősen keres egy ép elmét, hogy viszonyítási alapja legyen a bolondság eldöntéséhez. De nem talál olyan bolondot, aki hajlandó lenne magáról egy elmeorvosi vizsgálatot nyilvánosságra hozni. Az urológus a kiválasztást nem tudja feljavítani. A pangó vizelet a hólyagok feszülését okozza, s ez újabb feszültséghez vezet. A vérben felszaporodó vizelet az agy működését rontja (húgyagyúság), ami a katasztrófa bekövetkeztét előrevetíti. A boncmesterek a halálos kór okát boncolgatják. S a gyilkos vitákban erkölcsi hullák termelődnek, akik aztán temetetlenül tovább ülnek az ülésteremben. Cseppben a tenger, egészségügyünkben az egész ügyünk. 1998 körül írtam.
 
 #
Valószinüleg akkor még én sem értettem volna meg..... Ma meg már késő!
Iko
 
 #
Miért? 5 gyermeket, köztük 1-lány-1-fiu,1-lány-1 fiú,és még egy fiú. 18-éves voltam, a feleségem 17,amikor összeházasodtunk 1975-ben, a gyermekeim születtek 1976-1977-1979-1986-1993-ban.1995-ben, feleségem 36-éves korában gyomorrákban halt meg, a legkisebb gyermekem 2-éves volt. Nagyon nehéz volt egyedül felnevelnem őket, mert senki nem segített, mert tudták, hogy az a fajta ember vagyok(voltam, aki a jéghátán is megél(t). Most kb 2010-re kezdtem rendbejönni, és most odáig jutottam 2013 év közepére, mivel tudom hogy a centi vágás elfogy, és inkább megdöglök, előbb. Miért? összesen 97.105 ft-os "D" kat.2-es.cs.80%-os, rokkantan egyedül élek, és képes volt ez az aljas............ezt is lecsökkenteni majdnem 10.000-ft-tal, holott én más rokkantakkal szemben nem tudok munkát vállalni, még annak árán sem, hogy éhen,vagy fagyhalál áldozatává válok. EZZEL MAJD EL KELL MÉG SZÁMOLNIA(UK) MERT MÉG IDÁIG AKI ENGEMET BÁNTOTT, VAGY ÁRTOTT, MEGÉRTEM AZT, HOGY TUDOMÁST SZEREZTEM ARRÓL, HOGY VAN "ISTEN" Tudom én is nyomorék vagyok már, de nem félek a haláltól, és megváltás lenne számomra, mert a terrorizálást, bizonytalanságot, igazságtalanságot, egyszerűen elviselhetetlennek tartom.A fizikai fájdalmat még valahogy megpróbáltam elviselni, de már nem fogom kímélni magamat, pedig idáig együttműködő voltam. Tudom magammal tolok ki, de én már csak ilyen vagyok. Ezt érdemeltem meg, hogy 5-tisztességes hasznos dogozó embereket neveltem fel, és nem élősködőket. MÁR CSAK ÉN ÉRZEM MAGAMAT FELESLEGESNEK, ÉS AKKOR RÉSZEMRŐL 5-ös-RE VIZSGÁZTAM, AMIT ŐK NEM MONDHATNAK EL MAGUKRÓL. MAJD MÉG FOGUNK TALÁLKOZNI AZ ÖRÖK VADÁSZMEZŐKÖN, MERT EZT NEM KELLETT VOLNA, ÉS NEM HISZEM EL, HOGY EKKORA SZÜKSÉGÜK VOLT A KEVÉS ÖZVEGYI NYUGDÍJAM MEGVÁGÁSÁRA,ANNAK ELLENÉRE, HOGY AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOM ROHAMOSAN ROMLIK. TÖMJÉK 100FT-OS CÍMLETEKBEN FELFORRÓSÍTVA A BŐRÜK ALÁ, HOGY NEM SZÉGYENLIK MAGUKAT. DE JÖN MÉG A KUTYÁKRA DÉR, AZ én lelkiismeretem tiszta, és nincs szükségem papra sem!!!!
 
 #
Szép napot! Érdeklődnék történt-e változás?Engem 2013.Decemberében 80%-ra százalékoltak le,előre haladott méhnyak-rákkal.Nem vagyok jogosult semmilyen ellátásra mivel nem értem el az 1095 napot 5 éven belül.43 évesen egy pici faluban lakom és akkora itt a munkanélküliség,hogy fele lakosság a környéken csatázik a közmunkáért!Szociális segélyen vagyok ami havi 30.810.-Ft.Ehhez jön havi 13.700.-Ft családi pótlék a 17 éves középiskolás gyermekem után.Ennyi nem több.Havi 44.510.-Ft.Kértem,hogy legalább utazási kedvezményt kaphassak mivel az orvoshoz elmenni is 500.- a busz de,nem jár mert nem vagyok jogosult!Az egyetlen segítség ami nagyon nagy dolog számomra,hogy kapok közgyógyellátást így ingyen van a gyógyszerem.Bár kiíratni 500.- a busz,kiváltani + 620.- a busz mivel ahhoz be kell menni a városba.Most félek igazán mert már nincs semmilyen tartalékom,a nagyobbik lányom most szüli meg az első kis unokámat :)! viszont itt a tél!Nem tudom mit vegyek tüzelőt vagy élelmiszert???Bár már nem kicsi a 17 éves lányom attól még neki is kell ennie meg melegednie!!!Ezzel sem foglalkoznak csak a picikkel.Ha már nem kis iskolás nem számít a körülmény,hogy éhezik vagy fázik.Lesújtó és félelmetes!Mert én most nagyon-nagyon félek!!!
 
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1